Délelőtt 11-kor Chanel épp a biztonsági őrökkel beszélgetett, mikor valaki hátulról megölelte. Chanel megfordult és egy kék szempár pislogott rá.. Nem nézett mélyen a szemébe, ha ezt tette volna, akkor észreveszi, hogy ebben a szempárban ugyanaz tükröződik mikor ő néz Nick-re.. Aki megölelte Chanel-t szerelmes volt. Méghozzá Chanel-be.
-Daniii! *kiabálta Chanel majd a fiú nyakába ugrott*
-Szia Chanel. *nevetett Dani*
Chanel elengedte Em bátyját.
-Jó napot Mr. Jones! *köszönt az egyik őr*
-Ugyan fiúk, Dani a nevem. Eleve idősebbek vagytok nálam. A lány.. *mutatott Chanel-re* velem van. A nővérem hívta meg, de biztos elfelejtett szólni, hogy jön. Bemehetünk? *Dani*
-Természetesen. *mondta az őr és arrébb állt.*
Dani megfogta Chanel kezét és elindultak befelé, de Chanel pár lépés után elvette a kezét.
-Rosszat csináltam? *kérdezte Dani meglepődve*
-Nem. *mondta Chanel ridegen*
-De akkor miért.. Áh semmi hagyjuk. *Dani lesütötte a szemét*
-Em hol lehet? *Chan*
-Nem tudom. Várj felhívom. *Dani elővette a mobilját*
-Sziasztok! *szólalt meg egy lány hangja mögöttük.*
Chanel megfordult, Dani letette a telefont mivel a nővére nem vette fel.
-Szia Vicky. *mosolygott Chan*
-Te hogy jöttél be? *csodálkozott Dani*
-Nyitva volt a hátsó ajtó.. Ja juttasd eszembe, hogy öljem meg Emily-t. 20 percet vártam rá odakint, mindenki őrültnek nézett, senki nem hitte el, hogy segíteni jöttem. *mondta Vicky kicsit dühösen*
Dani nevetni kezdett, ezért Chanel a falnak lökte.
-Nyugi, értem se jött. Ha Dani nem jön, még mindig ott állnék..*Chan*
-Emiatt nem nyugodtam meg.. *Vicky*
-Srácok ti mit kerestek itt?! *Em jelent meg a folyosó végén*
-Emily.. Negyed 12 van. *Vicky*
-Mennyi? Mindjárt itt vannak a táncosok. Bocsánat. Nem néztem az időt, azt sem tudom lassan, hogy hol vagyok. Még a vendégek sincsenek itt és már bolondok háza van..*Em*
-Semmi gond. *mondta Chan*
Emily kivett 3 papírlapot a mappájából és mindhármuknak adott egyet-egyet.
-Itt van a beosztás és az időrend. Vicky 12-re várnak a táncosok az ötös öltözőben. Ha nem megy a koreográfia, akkor hívj fel! Nekem legkésőbb háromnegyed 1-re tudnom kell, érted?! *Em*
-Értettem. *bólintott Vicky*
-Chanel, Dani, egyszerű a feladat, szektorokat kell ellenőrizni, illetve majd az embereket kell eligazítani. Együtt lesztek. Számíthatok rátok? *Em*
-Persze. *mondták egyszerre*
-Ha bármi van hívjatok. *mondta Em és felemelte a telefonját* A papírotok hátoldalára felírtam hogy hol találtok meg, ha nem venném fel. Vicky neked az egyik táncos száma is fel van írva, ha eltévednél vagy nem tudom. *Em*
-Hűű.. te tényleg mindenre gondoltál. *Chanel*
-Nem mindenre.. Valamit tuti elfelejtek.. vagy elrontok. Van még kérdés? *Em*
-Igen, az mit jelent, hogy szektorokat kell ellenőrizni? *Chan*
-Én tudom. Majd megmutatom neki. *mosolygott Dani*
-Oké, akkor én megyek. Meg kell néznem a világosítást és a fényeket. *Em elindult a folyosón*
-Vicky velünk jössz? Van még egy fél órád. *Chan*
-Nem, szerintem megkeresem azt az öltözőt. Lehet nem is fogom megtalálni. *nevetett Vicky*
-Oké, Dani merre kell mennünk? *Chan*
-Erre. *Dani megint meg akarta fogni Chanel kezét, de most nem próbálta meg..inkább csak elindult*
-Szia Vicky. *mosolygott Chanel majd Dani után szaladt*
-Chan állj meg. Mondani akarok valamit.. *Dani*
-Igen? Mondjad. *Chanel*
-Chanel..én..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése