Levette a cipőjét is, kivételesen nem magassarkú volt. Egy lapos talpú, fekete balerina cipő. Nagyon szerette, de csak ritkán hordta. Kényelmes volt és a laza napokra tökéletes. Úgy érezte, hogy ez a nap nem is lehetne jobb. Bár zavarta kicsit, hogy csend van. Az elmúlt egy hétben szinte minden percben beszélt valakivel.. és most otthon van egyedül, és csak a kiskutyájához beszélhet. Persze, ez sem volt baj, mert imádta.
Felvette az otthoni papucsát és besétált a konyhába. A papucs fehér volt és szőrös. Rövid farmerjában és ujjatlan pólójában maga volt a tökéletesség, még a papucs sem volt nevetséges. Chanel egyszerűen gyönyörű volt. Hosszú barna haja a háta közepéig ért és most is göndör volt, mint mindig. Vékony volt és magas, mint egy modell. Tökéletes volt erre a szakmára.
Letette a táskáját a konyha asztalra. Kivette a mobilját és megnézte, hogy kereste-e valaki, megpróbálta felhívni Emily-t és Vicky-t, de nem vették fel. Kivette a hűtőből a tejet és a szekrényből a müzlit. Meglepődött mikor meglátta a hűtőt telepakolva ennivalóval. Úgy látszik Nick erre is gondolt. Chanel elmosolyodott. Kivett egy tálat és egybeöntötte a kettőt, majd a felesleges dolgokat elpakolta. Az egyik fiókból kivett egy kiskanalat. Csak ezzel szerette enni a müzlit. Leült a kanapéra és bekapcsolta a tv-t. Csak a szokásosak mentek, Sorozatok, sztár hírek, díj átadó és a többi.. Nézte egy kicsit, aztán az ideje hátralévő részében kiválasztotta a ruhát amit majd a vacsorán fog felvenni. Felpróbált párat és mind tetszett neki, de mivel nem igazán tudta, hogy Nick mit is szeretne kérdezni, ezért nem tudott dönteni. Ha azt mondta, hogy fontos, akkor az tényleg fontos. Nick soha nem mond olyat amiről tudja, hogy nem úgy van.
Végül egy krém színű ruhát választott, ami kiemelte alakját, de mégis visszafogott volt és elegáns. Nem mutatott sokat, csak amennyit kellett. A ruhához tartozott egy blézer is. Erősebb színe volt, mint a ruhának, és hiába, hogy bordó, mégis nőies és egyáltalán nem kihívó. Volt egy a ruhához hasonló színű cipője is, kikészítette, hogy majd azt veszi fel. A ruhát és a blézert az ágyra tette, a cipőt pedig az ágy mellé.
Elment és lezuhanyzott, nem mosott hajat, mert úgy gondolta, most szépek a hullámok. Nem mindig ugyanúgy göndörödött egy-egy haj mosás után, és most nagyon tetszett neki.
Visszament a szobájába és felöltözött. A ruha csodásan állt rajta. A világos barna haja miatt nagyon jól álltak neki a natúr színek. Imádott világosabb ruhákat hordani, fekete ruhákat szinte alig hordott. A sötétebb ruhái felét Emily-nek adta, mivel szőke hajához nagyon jól illettek. Emily végül is az a fajta lány, aki bármit vesz fel istenien néz ki.
Chanel egy ezüst nyakláncot választott a ruhához, amin egy apró, bordó színű kristály szív lógott. Még Nick-től kapta ezt a nyakláncot a születésnapjára. A nyaklánc mellé kapott, szív alakú kristály fülbevalót vette fel. Megjelenése most is kifogásolhatatlan volt. Elővette a világos bőr kézi táskáját és belepakolta a szükségesebb dolgokat. A telefonját, és a papírjait. Sosem hordott magánál rúzst, vagy egyéb smink cuccot. Otthon kifestette magát, nagyon vékonyan alapozóval, korrektorral és púderrel, majd kifestette a szempilláit. Nem volt szüksége sok sminkre, nem volt mit takargatnia, az arcát minden nap többször is megmosta arc tisztítókkal és adottsága volt, hogy csak nagyon ritkán voltak pattanásai vagy bőr hibái. Csak akkor használt sminket, mikor valami különleges alkalom volt. Nap közben csak nagyon ritkán volt kifestve, akkor is csak inkább szempilla spirált használt.
Mire teljesen elkészült, majdnem 6 óra volt. Mivel a lányok még azóta sem vették fel a telefont, így írt nekik egy SMS-t, hogy a nap további részét Nick-el tölti, úgyhogy ne hívják. Adott enni és inni Mex-nek, majd leült a tv elé, teljesen készen. 5 perc sem telt el, és máris csöngettek. Chanel mosolyogva nyitotta ki az ajtót. Ránézett Nick-re aki a látványtól mintha meg sem tudott volna szólalni.
-Mindig pontos vagy! *Chanel átölelte barátját*
-Te pedig gyönyörű. *mosolygott Nick, majd adott egy puszit Chanel arcára*
Tudta, hogy a lányt nem érdekli, hogy ki van-e sminkelve vagy nincs, ki van-e vasalva a haja, vagy nincs. Mindig szerette, ha puszit kap.
-Reméltem, hogy tetszeni fog. *nevetett Chanel*
-Mindenhogy tetszel! Indulhatunk?
-Persze, de a vacsora után alszol nálam? Nem akarom, hogy Mex egyedül legyen éjszaka. *mondta Chanel és a szemében látszott mennyire hiányzott neki a kutya*
Nick a kérdés hallatára majdnem elnevette magát, Chanel-nek meg sem fordult a fejében, hogy...
-Persze, hogy itt alszok! *mondta Nick, majd megint adott egy puszit barátnőjének, ezúttal a homlokára.*
Chanel felvette cipőjét, aztán becsukta a bejárati ajtót. A kulcsát a táskájába tette, ami így már tele is volt. Lementek a lépcsőn, beszálltak Nick autójába. Az úton zenét hallgattak és Nick délutánjáról beszéltek. Abba az étterembe mentek, ahova akkor este vitte Nick a lányt, mikor először csókolóztak.
-Most már biztos vagyok benne, hogy fontos dolgot akarsz kérdezni. *mondta kicsit ijedten Chan*
-Eddig nem voltál? *kérdezte meglepetten Nick*
-De igen, csak életem legjobb estéje ebben az étteremben kezdődött. *Chanel olyan édesen mosolygott barátjára, hogy az összes pasi beleszeretett volna ebben a pillanatban*
Nick kiszállt az autóból és mondta a barátnőjének, hogy várjon egy kicsit. Megkerülte az autót és kinyitotta a lánynak az ajtót.
-Hölgyem. Most kiszállhat. *Nick próbált komoly maradni*
-Égek a kíváncsiságtól! *mondta Chanel miután kiszállt az autóból és a barátjához fordult*
Nick nagyon ideges volt. Miközben az asztaluk felé sétáltak úgy érezte, hogy mindenki őket nézi. Ez majdnem igaz volt, de nem amiatt, amire Nick gondolt. Chanel után szinte minden ember megfordult, és Nick sem nézett ki rosszul. Helyes volt és elegáns. Úgy néztek ki, mintha éppen a vörös szőnyegre készülnének. Tökéletesen illettek egymáshoz. Mintha ők lettek volna a filmvilág álompárja. Mindenki irigyelte őket, és nem csak ma este.
Chanel levette a blézerét és a szék háttámlájára tette, nem akarta felakasztani egyik fogasra sem. Nick is levette zakóját és ő sem akasztotta fel.
Mindketten ugyanazt rendelték amit az első itt töltött este ettek. Miután kihozták, Nick már nem akarta tovább váratni a lányt.
-Kicsim, azért hoztalak ma ide, mert egy fontos dolgot szeretnék kérdezni. *kezdte Nick*
-Igen? *kérdezte kíváncsian Chanel*
-Nem túl jó ez így, ahogy most van. Főleg miután van Mex így nem is akarod egyedül hagyni és jobban szeretnéd, ha többet lennénk nálad. Amivel nekem nincs bajom, ne értsd félre. Viszont én nagyon szeretlek, és tudom, hogy nekem te vagy az igazi, akit mindig szeretni fogok. Ha nem tévedek, akkor te is így érzel irántam. Szóval, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha összeköltöznénk?
