43. Idegesség..

-Miért rohant el Adam és Chan?! *Vic*
-Szerinted én tudom?! *mondta mérgesen Emily.*
Olyan pánikba esett Em..azt hitte baj van. Aztán a pánik dühbe ment át mikor Vic a hülye kérdéseivel fárasztotta.
-Jól van..bocsánatot kérek, hogy aggódok a pasim és a legjobb barátnőm miatt. *Vic*
-Ugye az még véletlenül sem fordult meg a fejedben, hogy..*Em*
-Hogy megcsal? Nem ez baromság..még szép, hogy nem. *Vic*
Emily nem válaszolt rá, mert..
'kopogtak'
-Hol a fenébe voltatok?! *Emily még mindig ideges volt.*
-Egy helyen! *Chanel ugyanolyan dühösen válaszolt.*
-A pasinál aki Vic-re rámászott. *Adam*
-Megverted?! *Em*
-Csak egyet kapott. *mondta Adam és Chan-re nézett*
-Aha..igen..ja. Bemehetnék a lakásomba?! *Chan*
-Chanel mi bajod van?! *Em*
-Nem engedtem, hogy verekedjen..hát nem aranyos?! *mosolygott Adam*
-De az..*mondta halkan és elgondolkodva Em*
Vic az előszoba végéből figyelte őket..
-Szia. *mondta mosolyogva Adam miközben közelebb ment Vic-hez és megcsókolta*
-Fáj még a kezed? *Vic*
-Inkább megint..*Adam*
-Annyira hülye vagy..*Vic*
-Miért?! Mert féltelek? *Adam*
-Ha megígérem, hogy soha nem hagyom ilyen állatoknak, hogy hozzám nyúljanak..befejezed ezt? *Vic*
-Azt még meglátom. *mondta Adam és megint megcsókolta Vicky-t*
-Hé nem vagytok éhesek?! *Chan*
-Öhmm..de én az vagyok. *Vic*
-Király..akkor együnk. *mondta Adam, de nem volt feldobva*
-És amúgy..Em mikor mentek haza?! *Adam*
-Holnap..*Em*
-Hogy mikor?! *Adam*
-Holnap..mi a probléma? *Vic*
-Azt hittem maradsz még..Úgy volt, hogy holnap után mentek haza és holnap este bulizunk..*Adam*
-Jajj szivem azt hittem mondtam..Csak holnap tudunk hazamenni mert utána nem tudnánk másnap suliba menni. *Vic*
-Azért mondhattad volna..mikor tudtad ezt meg?! *Adam*
-Mikor elrohantatok..Bocs, hogy nem szaladtam utánad..bocs Chan elment az étvágyam. *mondta Vic és bezárkózott a szobájába*

42. Adam és Chan hazafelé:)

-Talán jobb lesz ha én vezetek.. *Chan*
-Nem..hagyd csak. *Adam*
-Nem engedem! Add ide a kulcsot. *Chan*
-Arra várhatsz. *Adam*
-Adam add ide a kulcsokat, én nem ülök be melléd! *Chan*
-Akkor sétálsz hazáig..Chan ne szórakozz szállj már be! *mondta Adam és közben nevetett.*
-NEM! *Chan*
-Te sosem adod fel?! *Adam*
-Soha! na add ide és menjünk. *nevetett Chan*
-De csak, mert nem verekedtél..*Adam*
-És te pont azért adod ide, mert verekedtél. *Chan*
-Ez nem volt igazán verekedés..*Adam*
-Aha, aha..csak add ide. *Chan*
-Chan..kérdezhetek valamit Nick-ről? *Adam*
-Attól függ, hogy mit. *Chan*
-Direkt késted le? Mármint a reptéren..Direkt késtél? *Adam*
-Ezt te akarod tudni, vagy ő? *kérdezte Chan és egy pillanatra Adam-re nézett, majd vissza az útra*
-Én..csak érdekel, hogy mi van vele. *Adam*
-Hát..én menni akartam. De meggondoltam magam és elindultam haza. A kocsiban írtam egy üzenetet, amit Vic oda is adott neki. Aztán útközben megfordultam. Sajnáltam, hogy nem értem oda időben..De nem is baj már. *Chan*
-És ha azt mondom, hogy van barátnője?! *Adam*
-Mi?! Ezt honnan vetted? *Chan kicsit kétségbeesett..*
-Csak kíváncsi vagyok, mi lenne erről a véleményed..*Adam*
-De te miről beszélsz Adam?! Van barátnője? Amerikában vagy itt? *Chan*
-Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, hogy hazament és az exével újra együtt van? *Adam*
-Nem hinném el. egyrészt én vagyok az exe, másrészt örülnék neki ha továbblépne és nem engem boldogítana..*Chan*
-Érdekes..*Adam*
-Adam mi bajod van?! Ez igaz? *Chan*
-Én megtudtam amit akartam..Vic-nek és Emily-nek el akarod mondani ezt az egészet? *Adam*
-Nem tudom..valamennyit biztos..és ne tereld a szót! *Chan*
-És a közös múltadat Alex-el el fogod mondani?! *Adam*
-Azt szeretném el felejteni..nem kell mindenkinek tudnia..hülye voltam. nem kellett volna megbízni benne. *Chan*
-Ja..*Adam*

41. Adam:o

-Hol van?! *Chan*
-Chanel nyugodj le! *Adam
-Nem..most már nem tudok..*Chan*
-Ne csináld esküszöm kirángatlak! *Adam*
-Nem fogok verekedni..Szóval hol van?! *Chan*
-Tudod..*mondta Adam és intett a kezével*
Chanel vékony volt és magas..mégis nagy fájdalmat okozott az ökleivel ha akart..
-Alex! *mondta Chanel és nagyon gyorsan ment felé. Adam kb. 5 méterrel ment utána..*
-Mi az haver hoztál még egyet?! *Alex-nek még nem tűnt fel, hogy Chanel az.*
-Én nem hívnám így..*nevetett Adam*
-Hogy képzeled azt, hogy rámászol minden lányra?! *Alex-nek kb. itt esett le, hogy Chanel az*
-Ööö..hát ez nem igaz. Ezt honnan vetted? *Alex*
-Ha még egyszer meghallom, hogy ezt csinálod visszajuttatlak a börtönbe! Esküszöm hiba volt bízni benned akkor. De az az idő elmúlt! Ezt jól jegyezd meg! *Chan*
-Ne aggódj..téged sose felejtelek el. *Alex*
Chanel elindult Adam felé, de ő folyamatosan figyelte Alex-et..Ezzel még nincs vége.
-Hány csajod van haver?! *Alex.*
Chanel megtorpant és lassan megfordult. Adam elindult Alex felé..
-Mit mondtál?! *Adam*
-Elég sok pénzed lehet ha ilyen csajokat tudsz fizetni egyszerre..*Alex*
Sikerült felhergelnie Adam-et..Ami nem ó húzás.
-Jól értettem? Minek nevezted a lányokat te rohadék?! *Adam akkorát behúzott neki, hogy a földre esett.*
Chanel nagyon meglepődött..még sose látta Adam-et verekedni. Ez általában fordítva szokott lenni. Chanel verekszik, Adam meg nyugtatja, Nick meg elintézi azt a nyomorultat.
-Adam mit csinálsz?! *sikított Chanel.*
-Chanel menj innen! *Adam*
-Nem! Teljesen elszállt az agyad..nem látod, hogy totál részeg?! Hagyd már! *Mondta Chan és megfogta Adam kezét*
-Jól van! *Adam*
-Menjünk haza..Te meg ezt még megbánod! *Chan*

40. Ilyen Chanel.

-Mindegy nem csináltunk semmi olyat. *mondta Vic és kitolta Emily-t az ajtón.*
-Oké oké..de azért sajnálom. *Em*
-Hát meg is értem. *Vic*
-Akkor mégis. *nevetett Em*
-Menj már! *mondta Vic és tovább lökdöste Emily-t a konyháig.*
-Na..mit akarsz tőlem?! *Em*
-Elmesélni, hogy mi volt ma! *Vic*
Chanel nem szólt csak nézte őket..Vicky úgyis elmondja még hatszor..Most inkább beszél Adam-mel.
-Szia. *Chan.*
-Szia..gondolom hallottad az előbb mi történt..*Adam*
-Hogy a szobában mi volt?! Nem azt nem és nem is akarom tudni. *Adam erre nevetett*
-Nem..arra céloztam, hogy az előbb..Áh mindegy már nem is tudom. *Most már Chan is nevetett*
-Hogy mit csináltak Vicky-vel?! *Chan*
-Igen..szóval hallottad. *Adam*
-Melyik volt az?! *Chan*
-Chan most komolyan..nem mindegy?! *Adam*
-Nem..na! A munkahelyedről vagy azok a parasztok a bulikból?! *Chan*
-Hülyeséget fogsz csinálni. *Adam*
-Nem csinálok semmi hülyeséget! *Chanel hangja magasabb lett és hangosabb..*
Adam megfogta Chan karját..
-Tudom, hogy nem hagyod neki szó nélkül! Megmondom, ha megígéred, hogy veled mehetek és leállíthatlak. *Adam*
-Jó rendben..szóval melyik volt?! *Chan*
-Alex. *Adam*
-Hol van a táskám?! Autóval jöttetek? *Chan*
-Igen..gyere elviszlek. *Adam*
Chanel a konyhába ment..És felkapta a táskáját.
-Elugrunk Adam-mel valahova. Majd jövünk. *Chan*
-Várj Chan! Hova?! *kérdezte Em, de Chan már kint volt a lépcsőházban.*
Lementek és beültek az autóba..
-Chanel én kirángatlak onnan, ha..*Adam*
-De nem csinálok semmit! *Chan*
-Csak ne bánjam meg. Már így is félnek tőled. *Adam*
-Ha ilyen nyomorultak félnek tőlem az nekem nem árt. *Chan*
-Hát az utolsó találkozásotokat biztos nem felejti el soha. *nevetett Adam*

39. Kínos?!

Vic lepakolta a cuccait, majd bement a szobájába..Nem tűnt túl boldognak.
-Baj van?! *kérdezte Chan Vic-től.*
-Ááh..semmi. *mondta Vic és intett a kezével.*
-Látom, hogy van vala..*kezdte Chan de Vic becsukta a szoba ajtaját.* ..mi.
-Szia Adam. *mondta Chanel, mire Adam megölelte*
-Ez zavar téged?! *Adam*
-Hát..nem, csak meglepődtem. Miért kaptam?! *Chan*
Adam amint elengedte Chanel-t kinyitotta Vic ajtaját.
-Bocs..*mondta Adam az ajtó túloldalán álló Chan-nek*
-Miért kérsz bocsánatot? *Vic*
-Az mindegy..Most veled akarok beszélni! *Adam*
-Igen?! Miért? Mit tettem? *Vic az ágyon feküdt és a plafont nézte..akkor sem kelt fel mikor Adam bejött*
-Te semmit..*mondta Adam és lefeküdt Vic mellé az ágyra*
Vic még mindig a plafont bámulta..Adam pedig felkönyökölt.
-Tudom, hogy mérges vagy. *Adam*
-Nem vagyok mérges csak még nem emésztettem meg amit csináltál. *Vic*
-Mire gondolsz? *Adam*
-Hát, hogy behúztál annak a baromnak. *mondta Vic és Adam felé fordult.*
-Mert rád mászott. *mondta Adam és elmosolyodott*
-Nem..mert zavar, hogy a csajodat megpuszilta. *Vic*
-Igen ez valószínű..*mondta Adam és letette a fejét az ágyra*
Vic nem szólt semmit csak nézte Adam-et.
-Olyan szép a hajad. *mondta Adam, mire Vic elkezdett nevetni*
-Tudom, hogy neked bejön, de csak a baj van vele..*Vic*
-Miért?! Neked eleve ilyen hullámos nem is csinálsz vele semmit. Akkor mi a bajod vele?! *Adam*
-5 napja vagyok itt, és amugy mindig vasalom..ráadásul mikor megmosom nem szárítom meg, mert Chan-nek nincs hajszárítója és vizes hajjal kell aludnom. Otthon meg 2 óra mire megszárítom. Utálom. *Vic*
-Akkor miért nem vágatod le?! *Adam*
-Haha..4 évembe telt mire ilyen lett. És amúgy is az bénán áll..És most a hosszú a divat. *mondta Vic és felállt az ágyról, de Adam megfogta a derekát és az ölébe húzta..*
-Az kár..pedig én szivesen levágtam volna. *mondta Adam és megcsókolta Vicky-t*
-Talán ki kéne mennünk..*mondta Vic, majd megcsókolta Adam-et.*
-Igen lehet..*Adam*
-Hé Vic! Használhatom a..*nyitott be Emily* Jajj istenem..bocsi. *mondta Em és elfordult majd letakarta a szemét.*
-Most már úgyis mindegy. *mondta Vic csak magában*
-Semmi baj..csak beszélgettünk. *Adam*
-Nem vagyok 5 éves Adam. Sajnálom. *megfordul Em és a kezét is letette..*

38. Első..

-Hol van Vic és Adam?! Már vagy két órája itt kéne lenniük..*Em*
Chanel nem válaszolt semmit, csak elmosolyodott..
-Most mi jutott eszedbe? *mondta Em és leült Chan mellé a kanapéra*
-Az ötödik vagy hatodik randim Nick-el. Emlékszem nem akartam megcsókolni. Ez nagyon idegesítette, de amikor én is akartam, sose jött össze..egyszer a mobilom csörrent meg. Egyszer a haverok jelentek meg..mindig volt valami. Aztán mikor úgy döntöttem, hogy megcsókolom, és nem érdekel, hogy mi lesz, meg sem próbálta..És ez elbizonytalanított. Aztán hazakísért és végig nevettetett..Össze-vissza beszélt baromságokat. De annyira aranyos volt. És aztán elkezdett szakadni az eső és futottunk...Minden percre emlékszem. *Chan*
-És?! Mindent tudni akarok! mondd el lééécci! *Em*
-Megbotlottam és a hátán hozott hazáig. *Chan*
-De aranyos.. Ééés?! *Em*
-Már elmeséltem neked te eszetlen *nevetett Chanel.*
-Nembaj..hallani akarom még egyszer! Olyan mint egy film..és a részleteket amugy sem tudom. *Em*
-És mikor letett..nevettünk mindketten. És még mindig mondta a hülyeségeit. És a lábam még mindig fájt és kibillentem az egyensúlyomból és hátraléptem és a falnak dőltem. Nick meg utánam nyúlt, mert azt hitte, hogy elesek..És már közel volt hozzám. És közelebb húztam, ő meg megtámaszkodott a falon és megcsókolt. Életem legjobb csókja. Sose felejtem el azt a napot. *Chan*
-Húú..Nick kincset ér. *Em*
-Az biztos. *Chanel ezt úgy mondta hogy Em ne hallja.*
'Csengettek.'
-Sziasztok! Azt hittem eltévedtetek..*Em*
-Nem..csak találkoztunk haverokkal és bemutattam nekik Vicky-t. *Adam*
-És egyből rám másztak..fujj. *mondta Vic és megrázkódott, majd elindult befelé.*
-Hé..mondtam, hogy sajnálom! *Adam*
-Mit sajnálsz?! *Em*
-Hát mikor találkoztunk..nem mondtam meg, hogy együtt vagyunk, és azt hitte, hogy szégyellem. Aztán nyomultak rá..és mivel meg volt sértve hagyta. És engem hibáztat amiért ezt kellett tennie..szóval emlegeti. *Adam*
-És miért vörös a kezed?! *Em*
-Mert amikor az egyik átölelte és megpuszilta, akkor behúztam neki. Mármint a srácnak, nem Vic.-nek. *Adam*
-És ennek ellenére haragszik rád?! *Em*
-Nem csak szereti felemlegetni..*Adam*

37. Emily és Chanel:3

-Chan..kérdezhetek valamit? *Em*
-Igen? *mondta Chan és kiszállt az autóból*
-Miért vágsz mindenhez ilyen pofát?! *Em*
-Milyen pofát? Miről beszélsz? *Chan*
-Mosolyogsz, mindenkihez kedves vagy..de én tudom, hogy fáj. Nem tudsz becsapni. Most is Nick-en gondolkodsz ugye?! *Em*
-Nem fáj..nem érzek iránta semmit. nem akarok visszamenni hozzá. *Chanel*
-Nem mondtam, hogy vissza akarsz menni hozzá..tudod mi a véleményem..*mondta Emily, de Chanel közbevágott*
-Igen..tudom, meg kellene beszélnem vele. Csakhogy ezt amúgy is lekéstem. *Chan*
-Nem ezt akartam mondani..Végighallgathatnál.. légyszives! *Em*
-Jó..mostantól kussolok mondd! *Chanel*
-Szóval..a véleményem. Az a legfontosabb, hogy boldog legyél. Ha Nick nélkül is az leszel, akkor csináld. De ha nem..és úgy látom, hogy nem..Akkor ne játszd meg magad! *Chanel itt meg akart szólalni, de visszafogta magát* Úgy értem..Nem kell ezt csinálnod. Add ki magadból. Nekem tudod, hogy elmondhatod, tudod, hogy mindig van rád időm. Számíthatsz rám..MINDIG! *Em*
-Tudom..csak. Vissza akar kapni..de én őt nem..és..hát..annyira aranyos, hogy csak még jobban megszeretem. Ezért jó ez a hét. Legalább lenyugodok. És ezért nem akartam kimenni a reptérre, hogy ne adjak neki reményt..reményt a semmire. *Chan*
-De miért nem akarod visszakapni?! *Em*
-Mert nem tudnék benne bízni..*Chan*
-De Chanel az egy mocskos k*rva aki rámászott. *ordította el magát Em, mire Chanel-nek könnybe lábadt a szeme.* Sajnálom szivem..*Em*
-Talán ezt nem az utcán kellene megbeszélni..*mondta Chanel alig hallható, elcsukló hangon.*
Emily nem szólt semmit csak megölelte. Chan elmosolyodott, majd könnyes szemmel elkezdett megint beszélni..
-Csak az zavar, hogy én éreztem, hogy valami nem jó..És megfordult a fejemben, hogy van valami amit meg kéne beszélnünk, mert nem ugyanúgy fogunk fel pár dolgot. És ezt egy lehetőségnek fogtam fel a szakításra..Hogy lehetek ilyen szörnyű ember?! *Chan*
-Ezt komolyan mondod?! Szakítani akartál vele?! *Em*
-Nem ezt mondtam..*Chan*
-Csak azt, hogy ürügyet keresel. *Em*
-Mostmár tényleg menjünk fel mert mindenki minket néz..még az erkélyekről is. *Chan*
-Most mi bajod a hírnévvel?! Jobbak vagyunk mint egy film. *erre mindketten nevettek*
-Tudod ha itt bámulnak az nem jelent jót..*Chan*

36. Átmeneti..

Chanel hátul ment és, hogy lefoglalja magát a telefonjával szórakozott..Jött egy sms-e.
~Szia szépség. Tetszik a pólód. Egy hét múlva látlak. *Chanel azt a pólót vette fel amit Nick vett neki a névnapjára.*
Chanel hátranézett..nem látta Nick-et, de ő biztos látta őt. Mosolygott, majd megfordult és elindult a bejárathoz.
-Már csak három nap..*Em*
-Három csodálatos és fantasztikus nap. *Chan*
-Mit terveztél? *Vic*
-Holnap shoppingolunk. *Chan*
-Holnap este meg bulizunk! *Adam*
-Igen..kell egy kis szórakozás. *Chan*
-Oké..bár mind tudjuk, hogy végződött a legutóbbi buli.. *Vic*
-Ez nem történhet meg újra! *Chan*
-Hát ez már biztos..*Em*
-Muszáj erről beszélni?! *Chan*
-Nem..*Em*
Kiértek a parkolóba..Chanel kivitte Vicky-t és Emily-t, hogy elköszönjenek  Nick-től..Adam is külön kocsival jött.
-Jössz velem? Elviszlek kajálni..valami süti vagy gyors kaja?! Aztán felmegyünk Chanel-hez. *Adam*
-Ilyen ajánlatot nem lehet visszautasítani..Igen. Ha ez nem ütközik Chan terveivel *nevetett Vic*
-Nem..ingyen kaja?! még szép, hogy menned kell. *Chan*
-Oké..sziasztok! *Adam*
-Majd találkozunk..*Vic*
-Édesek együtt. *mondta Chan és Vic és Adam felé nézett*
-Mint te Nick-el..Akárhogy is, de be kell látnod, hogy jobbat nem találsz..*Em*
-Jobbat mindig talál az ember..de mind ez hiába, ha egy olyan embert szeretsz akinek a hibái is tetszenek. Nick nem a legjobb. De mást nem tudnék szeretni.. *Chan*
-Mit irtál neki?! *Em*
-Mikor? *Chan*
-Hát az üzenetre amit át kellett adnunk. *Em*
-Bocs, hogy nem jöttem, de jobb így..Valami ilyesmit.. *Chan*
-Nem volt túlzottan feldobva tőle. *Em*
-De látott..mármint látta, hogy bejöttem.*Chanel*
-Honnan veszed ezt?! *Em*
-Sms-t küldött. *Chan*
-Milyen sms-t? *Em*
-Nézd a telóm..semmi érdekes. *Chan*

35.A reptéren.

-Szia Nick. *Emily*
-Szia. *mondta Nick és megölelte*
-Hiányozni fogsz! *mondta Vic és megölelte Nick-et*
-Ti is nekem. *Nick*
-Jövőhéten is visszamész? *Em*
-Majd még meglátjuk...nem tervezem. *mosolygott szomorkásan Nick*
-Ha mégis akkor hívj, mert az unokatesóméknál leszek és összefuthatnánk. *Em*
-Király! Bár, ne is haragudj, de ez remélem, hogy nem fog megtörténni. *Nick*
-Hasonló véleményen vagyok..*Em*
-Chanel nem fog kijönni?! *Nick*
-Azt gondolta jobb így. ezt küldte. *mondta Vic és nick kezébe adott egy papírt*
Nick kinyitotta és gyorsan elolvasta, majd eltette.
-Kössz. *Nick*
-Hidd el még mindig szeret..*Em*
-Tudom..de nem rémlik, hogy ilyen furcsa lett volna valaha is.*Nick*
-Ööö..mikor voltál utoljára otthon..Mármint Amerikában? *Vic*
-Nem tudom. tavaly?! *Nick*
-Akkor legalább láthatod..Nyaralás?! *Vic*
-Nyaralás! *Nick*
-Bocs, hogy késtem. *Adam*
-Szia...*mondta Vic és Adam megcsókolta*
-Nem késtél sokat csak nekem mennem kell. *Nick*
-Oké.. jó utat! *Adam*
-Egy hét múlva találkozunk..veletek meg..majd kitalálunk valamit *Nick*
-Szia..*Vic és Em integetett *
-Menjünk. *mondta Adam és átkarolta Vic derekát.*
-Mit csinálsz ma? *kérdezte Vic Adam-től.*
-Sziasztok..hol van Nick?! *kérdezte Chanel, majd megtámaszkodott a térdén..egész idáig futott*
-Nick már.. elment. *Em*
Chanel felegyenesedett..
-El..elment?! *Chan*
-Igen, szivem. *Vic*
Chanel elfordult..Egy könnycsepp gördült le az arcán, de gyorsan letörölte és megfordult.
-Akkor mindegy.. odaadtad az üzenetemet?!
-Igen oda..*Vic*
-Mondott rá valamit? *Chan*
-Semmit csak eltette..jól vagy? *Em*
-Igen persze. *Chanel*
-Egy haverommal találkozok. *Adam*
-Mi?! *Vic*
-Ezt fogom ma csinálni. *Adam*
Vic és Em nevettek..Chanel pár méterrel utánuk sétált. Talán jobb is hogy túl későn jött.

34. Danielle.

-Te jó Isten..mit csináltam?! *Chan*
-Mit? *Vic*
-Megöleltem..és.. Mintha megint járnánk..de nem nem akarom újra végigcsinálni. *Chanel*
-De szereted..ez látszik. *Emily*
-De pont ezt nem akartam. Vissza fog jönni..*Chan*
-Vissza jön, és megkapod. *Vic*
-De nem akarom! Nem.. szeretem de soha többé nem tudok úgy nézni rá ahogy régen.  *Chan*
-Hát vettem észre..*Emily*
-Nem értheted..Ezek az érzések rohadtul fájdalmasak. Nem akarom, hogy küzdjön értem..Azt akarom, hogy lépjen tovább. Hogy legyen boldog, de nélkülem. *Chan*
-Tényleg hagyod, hogy elmenjen? *Emily*
-Igen..ez lesz a legjobb..Így talán tovább fog lépni. *Chanel*
-Esküszöm nem értelek..*Vic*
-Ez már jelent valamit..*Em*
-Belefáradtam. *mondta Chanel és bement a szobájába*
Megint csöngettek. Emily nyitott ajtót.
-Szia! Danielle vagyok. Nick nővére. Chanel-hez jöttem. Itthon van? *mondta Danielle és kinyújtotta a kezét Em felé*
-Szia. Emily vagyok, de mindenki Em.-nek hív. Igen itthon van. Gyere be, szólok neki. *mondta Em és kezet ráztak*
Danielle nagyon jól nézett ki. Világos barna haja épphogy a háta közepéig ért, egy ránc se volt az arcán, természetes szépség volt. Egy kevés alapozó lehetett rajta és szempillaspirál és valami natúr színű szemfesték. Magassarkút viselt és a nem túl feltűnő, de nagyon csinos és korához illő összeállításban elegánsan és fiatalosan mutatott.
-Te is jelentkezhettél volna. Még nincs elég modell és más álláslehetőségeink is vannak ha ez nem tetszik. *Danielle*
-Én nem modellkedek. Nem tudnék olyan életet élni mint a modellek. *Emily nem ítélte el a modelleket, de nem is rajongott értük, főleg nem az anorexiásokért. Chanel egyáltalán nem volt ilyen. Egészséges súlya volt.*
-Akkor mit csinálsz? *Danielle hangjában tényleg érdeklődés tűnt fel*
-Táncolok. Ez a hét is elég rázós nélkülem Amerikában. *Emily*
-Egyszer megnéznélek. Én is táncoltam régebben, bár biztos nem olyan szinten mint te. De imádtam.*mondta Danielle*
-Most mit csinálsz pontosan? *Em*
-Modell ügynökségen dolgozok. És szeretném elvállalni Chanel-t. Szivesen lennék az ügynöke. Látok benne fantáziát és szerintem minden stílus jól állna neki. *Danielle*
-Azt hittem, hogy te is modell vagy. *Em*
-Voltam..de az én koromban már nem keresik a modelleket. És a ránctalanító reklámokat nem vállalom el. *Danielle*
-Miért hány éves korig keresik a modelleket? Ha nem sértelek meg. *Em*
-Nem sértő..30 a maximum. Ém már 33 vagyok. És van egy lányom. Így már nem vagyok annyira vonzó az ügynökségeknek. *Danielle*
-Ez hülyeség. Maximum 25-nek néztelek a többit simán letagadhatnád. *Emily-nek ez csak véletlenül csúszott ki a száján.*
-Köszönöm..*Danielle.*
-Szia. Baj van? *Chan*
-Nem..az az igazság, hogy jó híreket hoztam neked. Tudom azt mondtuk hogy majd hívunk, de úgy gondoltam beugrok, úgyis erre jártam. *Danielle*
-Tényleg? *Chan*
-Igen..nincs több meghallgatás. Bent vagy! *Danielle*
-Ááááh..ez komoly?! Köszönöm köszönöm köszönöm!! Úúú..Úgy örülök. *Chan*
-Lenne még egy kérdésem..Lehetek az ügynököd? *Danielle*
-Ööö..igen persze, bízom benned. De csak a mostani munka után tudok majd fizetni..*Chan*
-Nem baj. Nem kérek sokat, szívesen segítek neked. *Danielle*
-Akkor köszönöm. De akkor is teljes árat fizetek. *Chan*

33. Chanel-nél.

-Mi bajod van? *Chan*

-Nekem? *kérdezte meglepődve Emily*

-Igen neked..hozzám se szólsz mióta kijöttem az interjúról. Haragszol? Állandóan a telefonoddal babrálsz. *Chan*

-Nem, csak olvasom az üzeneteimet..*mondta Emily és még mindig olvasott.*

-Húú..neked is lesz barátod? *Chan*

-Valaki szerelmes. *Vic*

-Nem vagyok szerelmes..nem lesz pasim és nyisd ki az ajtót. *mondta Em és közben csengettek*

-Szia Nick. *mondta mosolyogva Chanel*

-Szia..jól vagy? *kérdezte Nick ez neki furcsa volt..*

-Csodásan..mit keresel itt? *Chan*

-A nővérem küldi. Ha segítség vagy tanács kellene..*mondta és egy telefonszámot nyomott Chanel kezébe.* És gondoltam elköszönök..tudod mielőtt elutazok.  *Nick*

-Bejössz? *Chan.*

-Ez komoly? *Nick* Biztos jól vagy? 

-Igen..na? *Chan*

-Nem..asszem' jobb lesz ha megyek..*megint "úgy" nézett Chanel-re..*

Chanel megölelte.. Nick elmosolyodott..ő tudta. Tudta, hogy szereti.. még mindig szereti. 

-Bocsánat..én csak. *Chan*

Te csak még mindig szeretsz..*gondolta magában Nick*

-Semmi gond..*Nick még mindig olyan édesen mosolygott, hogy Chanel majdnem megölelte..megint.*

-Remélem jól fogod érezni magad..*Chan*

-Majd beszélünk..a nővéremtől nem kaptál ajánlást csak hogy tudd. *nevetett Nick*

-Köszönöm. Legalább egyenlő eséllyel indulok a többi lánnyal. *Chan*

-Jobb ha megyek..Szia. *Nick*

-Hánykor indul a géped? *Chan*

-Négykor. *mondta mosolyogva Nick*

-Szia. *intett neki Chan*

-Áááá! Mi történt veled? *Vic*

-Jobban örülsz mint én. *nevetett Chanel.*

-Örülsz? *Em*

-Nagyon..megint azt éreztem mint délelőtt. *Chan*

-Mint egy szerelmes tini. *Em*

-Igen tudom. *mondta nyávogós hangon Chan*

-Uristen.*Em elkezdett nevetni*

Mind a hárman nevettek..Ez az interjú elég jó hatással volt Chane-re. De lehet hogy a délelőtt történtek miatt volt ilyen..vagy csak zavarja, hogy Nick elmegy..

32.Az állásinterjún.

Chanel 20 perce bement..Emily-nek megcsörrent a telefonja.
~Szia. *Nick*
~Szia..Ott hagytunk valamit? *Em*
~Nem..csak kíváncsi vagyok hogy megy az interjú..megint olyan sokan vannak? Ja meg Adam hívta Vicky-t de nem vette fel.
~Csak mi vagyunk itt..Chanel már vagy fél órája bement. Megmondom Vic.-nek köszi. *Emily*
~Oké..kérhetek valamit? *mondta Nick..és a hangja..boldog volt.*
~Öhm..biztos attól függ mi az. *Em rosszat sejtett*
~Megdobsz egy üzivel mikor Chanel kijön? Tudni akarom, hogy megkapta-e vagy lesz még meghallgatás vagy mi..szóval akkor számíthatok rád? *Nick*
~Ja..igen. *nevetett Emily*
~Köszönöm..most mennem kell szia. *Nick*
 -Ki volt az? *kérdezte Vic*
-Nick. Nézd meg a telódat. *Em*
-Oké..és mit akart? *Vic*
-Kíváncsi volt..*kezdte Emily*
Chanel lépett ki az ajtón egy 30-as nővel.
-Igen..persze ez remek. *Chan*
-Köszönöm. Akkor majd találkozunk. Sok sikert! *mondta a nő, majd visszament a terembe*
-Na hogy ment? *Vic lerohanta Chanel-t*
-Jól..mondjuk. Holnap fotózásra kell mennem ahol kiválasztják azt az 10 lányt aki szerepelhet a divatbemutatón és 5 olyat aki egy fotósorozatban fog szerepelni. Valaki mind a kettőben. *Chan*
-Miért voltál bent olyan sokáig? És ki volt az a nő? *kérdezte Emily, de közben nem nézett Chanel-re csak sms-t írt.*
-Hát az előző munkámról kérdeztek..mondtam, hogy egyszer volt egy komolyabb munkám, de azóta hiába is próbálkozok. Azt mondták, hogy ez jó, mert ők a friss modelleket keresik, de jó ha van egy kis tapasztalatunk..Ez a nő Nick nővére. Kedves csajszi..Én bírom.
-Nick-nek van nővére?! *Vic*
-Igen van..

31.Chanel őszintén.

Chanel kiment a konyhába, ahol mindenki nevetett..
-Össze is pakoltál? *Vic*
-Igen persze nem volt sok cuccom..csak épphogy egy kis tartalék. *mondta Chan..a hangja furcsa volt; összezavarodott, elcsukló és szomorú..*
-Baj van?! *Emily*
-Nem, csak...Teljesen elfelejtettem az interjút. Siessünk. *Chanel hirtelen elfelejtette az imént történteket, és kirohant az ajtón.*
-Igaza van mennünk kell..Szia. *mondta Vicky és megpuszilta Adam-et.*
-Szia Adam..szia Nick. *Emily*

-Sietnünk kell..10 percünk van odaérni. *Chan*
-De ugye nem csak ezért vagy olyan ideges..*Emily*
-Mire akarsz célozni? *kérdezte ijedten Chanel*
-Mi történt köztetek Nick-el? Úgy elrohant mikor meghallotta hogy pakolsz...*Emily*
-Semmi..azt hiszi, hogy visszakaphat. Hányok tőle. Utálom. Örülök, hogy most láttam utoljára. *Chan*
-Miért vagy ennyire..*kezdte el Vicky, de Chanel közbevágott.*
-Milyen vagyok?! Már nem azért de el nem tudnám képzelni hogy reagáljak arra a sok flörtölésre és a bókokra amit mindennap kapok. Szeretem..Szerettem. *javította ki magát* Annyira..fujj. Hogy lehet egy ilyen cafkával kavarni?! Nem értem..miért nem elég hogy vagyok én? Az ilyen embereket sosem értettem. *Chanel*
-Ezt ilyen oldalról még nem is néztem..*Vic*
-Mert te nem vagy elfogult, és kívülálló vagy.. *Chanel*
Vicky nem tudott megszólalni..Chanel-nek igaza van..vagy mégsem?! Emily sosem téved..eddig még nem tévedett..Most igen?!
-Chanel szerintem megkéne beszélnetek..De úgy, hogy végighallgatod. És megmondod neki, hogy semmi esélye nálad..Ezt jól elcseszte. *Emily*
-Nem hinne nekem..*Chanel*
-Miért? *Vic*
-Mert szeretem..vagyis. Nem tudom, hogy mit érzek..Hiányzik, de nem akarok visszamenni hozzá. Valamiért  amikor megfogta a kezem olyan érzésem volt mintha..mintha semmi sem történt volna és..Irtó nehéz volt visszafogni magam, hogy higgadt maradjak és ne öleljem meg. És tudja..túl jól ismer..*mondta Chanel és leparkolta a kocsit*
-Mondd meg ezt neki is. *Emily*
-Akkor azt hiszi, hogy van még esélye..hogy bármit megtehet én megbocsátok neki. Hát nem. Érezze csak hogy hibázott. És legalább annyira fájjon neki mint nekem fájt. *Egy könnycsepp gördült le Chanel arcán majd gyorsan letörölte* menjünk be. *mondta Chan*
Vicky és Emily egymásra néztek..mindketten ismerték ezt az érzést. Vicky-t könnyebb volt átverni így ő minden fajtáját tapasztalta ennek az érzésnek. Emily-vel csak egyszer történt ilyen és ő azóta "vérbeli szingli".

30.Chanel megtudja a 'hírt'..

-Hol állunk meg?!  *kérdezte lelkesen Vic*
-Annyira ne legyél lelkes..Nick írt. Azt kérte..*Chan*
-Kibékültél vele?! *Em*
-Nem. Azt mondta ha nem gondoltam meg magam, akkor vigyem el a ruháimat a lakásából. *Chan*
-Mi?! Nick ilyen bunkó? nem ilyennek ismertem..*mondta Vic, majd Em oldalba lökte*
-Nem volt bunkó..vagyis tudom hogy ír és sokkal inkább szomorú és sajnálta hogy ezt kell írnia..és mielőtt bármit mondtok nem a smiley-k miatt tudom. *Chanel*
-Nem mondtunk volna ilyet. *mondta Emily*
-Megérkeztünk. Feljöttök velem vagy itt maradtok?! *Chan*
-Én segítek pakolni. *mondta Emily*
-Nick itthon van? *kérdezte Vic*
-Nagyon remélem hogy nincs. *Chanel*
-Akkor van egy rossz hírem..az ott Adam kocsija. Az a fekete pedig Nick-é. *Emily*
-Miért is menne el mikor lehet hogy most lát engem utoljára?! *mondta Chan és egy szomorúan mosolygott*
-Na felmegyünk?! *Vic*
-Hát persze..*Chanel*
Kiszálltak a kocsiból és a lépcsőházhoz mentek..Chanel kérte a lányokat hogy ne csengessenek, majd elővette a kulcsát és kinyitotta az ajtót. Mikor felértek szintén a kulccsal ment be és úgy tett mintha nem is lennének ott a fiúk. Vicky egyből elkezdett a fiúkkal beszélgetni, Emily az ajtóval ügyködött.
-Hagyd megcsinálom. Erre rá kell jönni. *mondta Nick és Emily-re mosolygott.*
-Köszi..*mondta Em bizonytalanul.*
-Baj van?! *Nick*
-Nincsen semmi..Chanel már pakolja a cuccait..*Emily*
-Ti is hiányozni fogtok..várj! Mit csinál Chanel?! *Nick*
-Pakol..*Emily*
-Elmondtad neki hogy elutazom?! *Nick*
-Akartam..de nem hallgatta meg. *mondta Emily*
-A francba. *mondta Nick és a szobájába sietett*
Chanel minden cuccát összepakolta és már kifelé jött..
-Kész vagy? *kérdezte Nick és annyira örült hogy Chanel itt van, hogy majdnem megölelte. Azóta nem volt itt mióta..összevesztek*
-Igen..*mondta jéghidegen Chanel*
-Ma lesz az állásinterjú..Remélem meg kapod. *Nick még mindig ragyogott a boldogságtól.*
-Innen oda megyünk..de ha annyira törődnél velem akkor nem mennél ki az országból. Igen megtaláltam a bőröndöket és az útlevelet. Ez volt az a hír ugye?!*mondta Chanel és elindult Adam és Vic felé, de Nick megfogta a kezét.*
-Igen..de én nem így terveztem. Amerikába megyek és úgy volt hogy egy évig maradok. De egy hét múlva visszajövök. *mondta Nick és remélte hogy Chanel rájön, csak miatta jön vissza.*
-Feleslegesen. *mondta halkan Chanel és továbbment*
Nick szomorúan felé nézett. Tudta, hogy Chanel csak haragból szakított vele, most pedig csak büszkeségből nem békül ki vele..Még mindig hűvös és flegma, de szereti..Ezt Nick biztosan érezte és tudta.

29.Indulás:3

-Miért sír Chanel?! Nick úgy tudtam azért jön hogy megbeszéljék a dolgokat és kibéküljenek..*Vic*
-Ja igen..nem tudom. szóval hánykor lesz az interjú?! *kérdezte Emily*
-Fél tizenegykor, a város másik végén. *mondta Vic*
-A francba..*mondta Emily és elindult Chan szobája felé.*
-Mi az?! *kérdezte Vic*
-Már kilenc óra van..*mondta Em*
-Akkor értem. *Vic*
-Chanel..bejöhetek?! *kérdezte Emily és kopogott majd be akart menni, de kulcsra volt zárva az ajtó..*
-Persze..*mondta vidáman Chan és kinyitotta az ajtót.*
-Jól vagy?! *Em*
-Tökéletesen..és te? *Chan*
-Én jól..de az előbb még sírtál. *Em*
-De most már nem..muszáj rólam beszélni?! *Chan*
-Igen..vagyis nem de én szeretnék..*Em*
-Én viszont nem akarok..Át gondoltam. és felesleges sírni, jobb nem lesz tőle. Nehéz ez az egész de most csak a karrier a fontos..nem érdekel Nick. becsapott, és nem kérek többet belőle. És most elmennék zuhanyozni ha nem bánod. *Chan*
Emily nagyon csodálkozott azon amit Chanel mondott neki..nem kér többet Nick-ből?! A karrier a legfontosabb?! Mi baja van?
-Oké menj..*mondta halkan Em*
-Szia. *mondta mosolyogva Vic*
-Szia..segítenél nekem? *kérdezte Chan*
-Persze..miben? *Vic*
-Kikészítenéd a ruhámat?! Cipő, kiegészítő meg ilyenek..köszi. *mondta Chan és becsukta a fürdőszoba ajtaját*

'9:20'

-Minden kész van..a hajad hogy lesz? *kérdezte Vic és még mindig mosolygott*
-Köszönöm..nem tudom. szerintem így is jó göndören..kiengedve hagyom szerintem. *mondta Chan egy szál törölközőben és mamuszban. A haja még kontyba volt hogy ne legyen vizes..*
-Remélem tetszik az összeállítás. Öltözz fel kíváncsi vagyok hogy áll. *Vic*
-Oké oké..*nevetett Vic. Emily nem szólt semmit, azt gondolta hogy Chanel mérges rá..*

 /Chanel ruhája/

-Nagyon jól áll..*Emily*
-Köszönöm..még sose vettem fel ilyen összeállításba a ruháimat. *nevetett Chan.*
-Akkor örülök. *Vic*
-Ti mit vesztek fel? *kérdezte Chan*
-Mindjárt megtudod. *mondta Vic és bevonszolta Emily-t a szobájába majd becsukta az ajtót*
25 perc múlva mindketten gyönyörűek voltak..

/Vic ruhája/















/Emily ruhája/











-Ti most el kísértek állásinterjúra vagy ti is az állásra pályáztok?! *Chan*
-Hát az én álmom még nem vált valóra..*nevetett Emily*
-Na mehetünk? *Vic*
-Igen persze..fél óra míg odaérünk, úgyhogy teszünk egy kis kitérőt. *Chan*

28.Chanel és Nick..

-Na ne..*Chan*
-Chanel szivem légyszives engedj be. *Nick*
-Hah..arra várhatsz..Tűnj innen! *mondta és becsukta az ajtót.*
-Ne csináld ezt..*Nick*
-Mit ne csináljak?! te roh*dt szemét. menj már innen.*Chan*
-Ezt ne csináld.. ne ordítozz! A szomszédaidnak nem kell hallaniuk a beszélgetésünket. *Nick*
-Nem hallhatnak semmit hiszen nem is beszélgetünk..Menj haza! *kiabálta Chanel az ajtó másik oldalán álló Nick-nek.*
-Nem adom fel nyisd ki az ajtót és hallgass meg..*Nick*
-2 percet kapsz..de felesleges próbálkoznod..*mondta Chan és kinyitotta az ajtót*
-Oké..szóval, nem csaltalak meg. a csaj egy tapadós liba. Egy bulin mászott rám..viszont teljesen megértem ha nem akarsz megbocsátani nekem..csak azt akarom hogy tudd szeretlek még most is és szeretni foglak ezután is akárhogy döntesz. És tudom hogy már rég le kellett volna ráznom de akármit mondok nem érdekli. Sosem veszem neki fel a mobilt és nem is tudom honnan szerezte meg a számomat. Eszembe se jut más lányokra nézni érted?! Csak téged szeretlek. *Nick*
-Befejezted?! *mondta totál közömbösen Chanel*
-Igen..*mondta Nick*
-Akkor mehetsz is. *Chan*
-Megyek..*Nick*
Chanel becsukta az ajtót, megfordult majd lecsúszott a földre és sírva fakadt..Emily megjelent az előszoba ajtóban és meglátta Chanel-t.
-Mi történt? ki volt az? *kérdezte Em és leült ő is a földre.*
-Nick..*mondta Chanel és berohant a szobájába*
Mikor Emily utána akart menni megint csengettek..
-Szia..képzeld találkoztam Adam-mel ő segített mert amugy totál lejárattam magam..*mondta Vic és bement konyhába folytatta volna de Emily közbe vágott..*
-Nick itt volt..Chanel meg sír. Hánykor lesz az interjúja?! *Em*

27.Lányok:3

-Na mit mondott Adam? *kérdezte Chanel*
-Hogy ki? *Vic*
-A "pasid" Adam..azt mondtad hív..*mondta Chan*
-Öö..nem ő volt. Csak azt hittem..de nem. *mondta Vic és eltette a telefonját*
-Hát jó..de látom hogy valamit titkolsz..*mondta Chan és furcsán nézett Vic-re, majd elindult a konyha felé.*
-Hát akkor rosszul gondolod..*kiabált utána Vic*
-Miért nem mondtad el neki?! *Em*
-Mert..idejön Nick.*Vic*
-Hogy mi?! te megvesztél? *ordította le Emily Vicky-t.* Chan ki fog akadni érted?! *mondta már suttogva*
-Nem én hívtam..irt sms-t..el akar köszönni Chanel-től, és megmagyarázni..*Vic*
-Akkor sem jó ötlet.*Em*
-Bocsi..*Vic*
-Hé lányok lemegyek a boltba kértek valamit? *Chan*
-Nem..vagyis igen. azt hogy maradj itthon majd én lemegyek oké?! *Vic*
-Nem hiszem hogy boldogulnál..Tudod ez n,Németország..németül beszélnek.*Chan*
-kérlek..8 évig tanultam  németet. boldogulok..*Vic*
-Én azt hittem buktál belőle..*nevetett Chan*
-Igen kilencedikben..*Vic*
-Meg hetedikben és nyolcadikban..meg tizedikben..*Em*
-De légyszíves.. Kérlek szépeeeen! *Vic*
-Jó..itt van ezt kell hozni. Ha nem értik mit mondasz akkor próbálj meg mutogatni oké?!*Chan*
-Értem..oké *nevetett Vic*
-De haladjál légyszíves..*Chan*
-Oké mentem sziasztok! *mondta Vic és kiment az ajtón..*
-Mit titkolt előlem? *kérdezte Chanel*
'Csengettek'
-Ezt..is*mondta Emily és beszaladt a szobájába*
Chanel az ajtóhoz ment és kinyitotta..Nick állt az ajtóban..

26.Később..

-Persze.. az előbb voltam bent nála.. mosolygott.. meg öltözködött. A holnapi állásinetrjú miatt nagyon izgul.. De amúgy meg nem sikerült el mondanom neki a hírt.. próbáld már meg te.. Hátha rád halgat.*Válaszolta rá Em*
-Jaah oké.. megpróbálhatom.. de hát ha rád nem hallgat akkor tuti hogy rám se.. *Vic*
Vic bement Chanelhez.. Mig Em az ajtóhoz lopakodott és hallgatozott..
-Szia Chan! Hogy érzed magad? Amúgy van egy hírem számodra..*Vic*
-Szia Vicky.!! Jól.. Milyen hír? *mondta Chan és felugrott az ágyról*
-Háát.. Nic...hol..p. *Vic kinyögve..*
-Nee ne folytasd tovább nem is érdekel.! *Chan kiabált rá.*
-De Chan ez nagyon fontos!! Hallgass már meg!! *Kiabálta Vic*
-Akkor se.. *Chan*
-Jólvan akkor majd később.. Adam hív..*mondta Vic. miközben kiszaladt a szobából.. Kinyitotta az ajtót és meglátta Emily-t a földön feküdve miközben nyújtja felé a telefont.. Erre a látványra elnevette magát*
~Hallo..*Vic*
~Szia Vic képzeld kiderült ki ez a csaj aki felhívta Nicket.. még egy bulin tapadt Nickre.. Nick meg természetesen elutasította.. de a csaj nem adta fel...De amúgy egy kis nyomulós liba. na de ez a lényeg..*Adam*
~A telefon számot honnan tuda meg??? *Vic meglepődve*
~Gondolom munkatárstól.. Nah de majd később beszélünk csak ennyit..mennem kell. nah szia.*Búcsuzkudott Adam*
~Oké Szia. *Vic majd letette.*
-Na mit mondott??? *Kérdezte nagy kíváncsisággal Em*
-Nem történt semmi..*Vic*
-Mi az hogy semmi?! *Em*
-Hát Nick és a csaj között..*Vic*
-Akkor miért nem mondta el Chanel-nek?! Ez tök baromság. *Em*
-Én sem értem..*Vic*

25.Reggel:3

Emily kijött a szobájából. Kiment a konyhába, majd a fürdőbe és a nappaliba. Nem talált senkit, szóval bekopogott Chanel-hez és kinyitotta az ajtót..
-Jó reggelt..jobban vagy már? *kérdezte*
-Szia..*mondta Chan és beletúrt a hajába* igen..már lenyugodtam. Jól is jött, mert holnap állásinterjú és úgy izgulok..*mosolygott Chanel*
-Igen..figyelj asszem' meg kéne valamit beszélnünk..*mondta Em és ráült az ágyára*
-Oké..mond. *mosolygott*
-Hát..Nick-ről van szó..*kezdte*
-Akkor nem akarom hallani. *mondta mérgesen Chanel*
-De ez fontos..*mondta Emily*
-Akkor sem érdekel! *Chan*
-Ez biztos?! *kérdezte Em*
-Teljesen. *mondta Chan és kimászott az ágyból*
-Oké..akkor nem zavarlak tovább, öltözz fel. *mondta Em és elindult kifelé.*
-Várj! *Chan*
-Igen? *kérdezte Em*
-Hol van Vicky? *Chanel*
-Ő nem jött velem haza este..Adam-mel ott maradtak a buliban és Adam azt mondta, hogy hazahozza. Szerintem a szobájában van..*Em*
-És mondtad neki hogy mi történt az este? *kérdezte Chanel*
-Nem, de Adam-től biztos hallott róla. *mondta Em és kiment a szobából.*
A konyhában volt Vic, felöltözve, kisminkelve és a haja is gyönyörű volt.
-Jól nézel ki..állva aludtál vagy mi?! *Em*
-Nem, csak korán keltem és unatkoztam *nevetett Vic*
-De hát kb 40 perce körbejártam a házat és nem láttalak sehol. *Em*
-Egy órája lezuhanyoztam, majd felöltöztem, a szobámban megcsináltam a hajam, kb negyed órája megcsináltam a fürdőben a sminkem. *Vicky*
-Aha oké..*Em*
-Chanel-lel mi van?! *Vic*
-Már lenyugodott. Adam mondta? *Emily*
-Igen..Nick felhívta, és átmentünk hozzá..

24.Nick híre.

*Emily szemszöge*

'Hol van a kulcs? Óh istenem nem igaz..Áh...Itt kell lennie. Végre!'
Kinyitottam az ajtót, bementem a konyhába és letettem a táskámat..Bementem a fürdőbe, leszedtem a sminkem és szétszedtem a hajam..Elindultam a szobámba, hogy átöltözzek, de mikor Chanel ajtaja mellett mentem el sírást hallottam..Azt hittem Nick-nél alszik, vagy csak hazakísérte..vagy mivan?! kopogtam majd benyitottam.
-Hé..szia. *mondtam Chanel-nek*
-Szia. *szipogta és kicsit visszafogta a sírást*
-Mi történt? *kérdeztem*
-Hát..Nick-nél voltam. *mondta és megint elkezdte a sírást*
-Hé.nyugodj meg. *mondtam és megöleltem.*
-De..Nick megcsal engem?! *kérdezte*
-Mi?! Ez hülyeség..*mondtam, bár egyáltalán nem tudtam miről beszél.*
-Nem..nem az! Felhívta valami r*banc és mikor én szóltam bele letette.*Chan*
-Lehet hogy csak téves szám volt. nem?! *mondtam*
-Nem..biztos hogy nem. *mondta és hátradőlt az ágyon*
-És mit mondtál Nick-nek?! vagyis mi történt? *kérdeztem, mert már kicsit lenyugodott*
-Hát..Ő a fürdőben volt, és nem hallotta. nem tudom mit reagált, mert levelet irtam neki hogy hazamegyek és ne jöjjön utánam. *mondta és megint felült*
'Csörög a telefon'
-A tied? *kérdeztem*
-Nem tudom..Igen. Nick az. *mondta..miközben felvette a mobilját, majd visszatette az asztalra.*
-Nem kéne megbeszélnetek?! *kérdeztem*
-NEM! *Chan*
-Akkor aludj, mert nem vagy jó formában..*mondtam*
-Aha.oké..jóéjt. *mondta majd lefeküdt az ágyra*
-Jóéjt szivem. Aludj jól. *mondtam majd kimentem a szobájából*
Elég fura..Nem tudtam elképzelni Nick-ről hogy megcsalja Chanel-t. Egyszerűen nem ment, Ő nem olyan..nem igazán akarok beleavatkozni de lehet hogy jobb lenne ha felhívnám Nick-et. Vagy nem. lehet hogy csak rosszabb lenne?!
'Chanel telefonja megint csörgött.'
Már aludt..bementem a szobájába és halkan kijöttem a telefonjával. Megint Nick volt az..Felvettem.
-Szia..Chan már alszik Emily vagyok *mondtam*
-Szia. Hogy van Chanel? vagyis mit csinált mikor hazaértél? *kérdezte..aggodalommal a hangjában*
-Hát..izé..öhmm..mondjuk hogy nincs feldobva. *nem akartam megmondani neki, hogy sírt, és teljesen össze van törve..*
-Elmondta mi történt? *kérdezte*
-Igen..hallottam arról a csajról..*mondtam*
-Nagyon elrontottam érted?! Ezt nem így akartam teljesen félreértette a dolgot..*mondta*
-Mit lehet félreérteni ezen?! már ne is haragudj mert bírlak, de ezt mégis hogy képzelted?! Chanel-re nem gondoltál? Tudod most milyen szomorú szegény?! Fel fogtad mit érez? *beleordítottam a telefonba*
-Igen..tudom. És nagyon sajnálom. De..valamit elmondanál neki?! *kérdezte*
-Mit?! *kérdeztem*
-Valamit már napok óta el akarok mondani neki..*Nick*
-Mit? *már nagyon érdekelt.*
-Hát..én holnap délután New York-ba utazom. Nem hiszem hogy egyhamar visszajövök.. *Nick*
-Ezt eddig miért nem mondtad el neki? És miért mész oda? *kérdeztem..megint haragudtam rá*
-Mert..nem tudom. Azért megyek mert az unokahúgomra kell vigyáznom. Megmondod neki?! *kérdezte*
-Meg, de nem hiszem hogy most hallani  akar rólad bármit is.. Azért megpróbálom. *mondtam*
-Köszönöm szia..jó éjszakát. *mondta*
-Szia..nekedis. *mondtam majd letettem*

23.Chanel és Nick..

-Miért nem mentél velük? *kérdezte Nick*
-Mert nem volt kedvem..*mondta Chanel*
-Tudom hogy hazudsz..kicsit se vagy fáradt és pont bulihoz vagy öltözve..*Nick*
-Annyival nem éred be hogy csak egyszerűen nem akarok bulizni?! Nélküled nem. *Chan*
-Nem..mi a baj?! *Nick*
-Nincsen semmi..csak..*Chan*
-Csak mi?! hát látom..*Nick*
-Nem tudom..veled akartam lenni. Meg beszélgetni. *Chanel*
-Miről akartál beszélni? Történt valami?! *Nick*
-Azt hittem veled történt valami, és azért akarsz valami hírt elmondani..*Chan*
-Aha..és erről akartál beszélgetni?! *kérdezte Nick és Chanel szemébe nézett*
-Nem feltétlenül..Inkább arról amit Emily mondott..*mondta Chan*
-A házasság témáról?! *Nick*
-Hát igen..mert tudod hogy ezt még hülyeségnek tartom és nem tudom miért hozta fel. Még mindig van olyan dolog amit nem tudok rólad..meg nem tartom magam készen rá. És tudni akartam hogy mit gondolsz erről..*Chan*
-Nyugodj meg nem fogom megkérni a kezedet..*nevetett Nick*
-Ez eszembe se jutott. *Chanel* Csak tudni akartam a véleméolnap nyed..
-Az hogy ezt már rég megbeszéltük. Majd ha úgy érezzük hogy készen vagyunk rá..meg hogy tényleg el jött az ideje akkor majd összehozzuk. Addig meg tök felesleges ezen idegeskedni. *Nick*
-Akkor jó..*Chan*
-Most baj van?! Te nem igy gondolod? *Nick*
-Nem tudom hogy mit gondolok..*Chan*
-Haragszol? *Nick*
-Nem csak aludni akarok..*Chan*
-Oké.. *Nick*

'Nick-nél...'

-Elmegyek lezuhanyzok..*Nick*
-Mire kijössz addigra bealszok..majd reggel lezuhanyzok. *Chan*
-Oké..*mondta Nick*
Miközben Nick zuhanyzott, csörgött telefonja..Chanel vette fel.
-Igen?! *Chanel*
~Ez nem Nick telefonja? *kérdezte egy lány hang*
-De az övé..Én a barátnője vagyok Chanel.
~Bocsánat..De ez nekem zavaros.akkor ez valami tévedés.
-Nekem viszont tök egyszerű.. *mondta Chan majd lecsapta..Megfogott egy papírt, ráírt valamit, és elindult haza..
Nick kijött a fürdőből az ajtózáródásra..
-Chan..*mondta Nick, de nem jött válasz..*
Megtalálta a papírt amire Chan ezt írta: "Valami csaj kereset..majd hívd vissza, vagy ne. Nem érdekel.. Hazamentem, kérlek ne gyere utánam.. Chanel"
Nick leült az ágyára és kikereste a számot a telefonjában...

22.Az étteremben:) /2.rész/

'21:10'

-Szóval..bejön? *kérdezte Chanel*
-Hát ezt nem mondtam..csak azt hogy jól néz ki. Nem is ismerem. És nem is biztos hogy tud angolul. *Em*
-És már megint keresed a kifogásokat. *mondta Vic és megforgatta a szemét*
-És te ezen meglepődsz?! *kérdezte Chan*
-Hát nem.. *Vic*
-Hé csajok..mi is itt vagyunk. *mondta Em miközben magára Nick-re és Adam-re mutatott*
-Aha..most hogy mondod Adam mi a véleményed erről? *Chan*
-Hát az, hogy az a fiú ugyanott dolgozik ahol én, és totál amcsi csak még látásból ismerem de a lányok megvannak érte őrülve. Ja, és őt is áthelyezték Los Angeles-be. *Adam*
-Kössz Adam..ezzel kb 658 kifogástól megkíméltél. *Chan*
-Haha..miért mégis mit kéne tennem?! *Em*
-Egy kávézóban hoztál össze minket és nem tudod mit tegyél?! *kérdezte Nick*
-Ezen nem csodálkoznál, ha olyan régről ismernéd mint mi. *nevetett Vic*
-Szóval most..*kezdte el Chan.*
-Nem..nem csinálok semmit! *jelentette ki Emily*
-Rendben..*Vic*
-Szóval Vic..te tanulsz ugye?! *kérdezte Adam*
-Igen. Divattervezőnek..Nyáron fogok gyakorlatozni, és akkor valószínű hogy visszajövök..Párizsban és itt a legjobb a divatszakma. Vagy még Tokió jöhet szóba..Nagyon sokban hasonlít a divatszakmához. *mondta Vic és Chanel-re nézett*
-És te Emily? Te is divattervező akarsz lenni?! *Nick*
-Nem..*mondta Em*
-Emily remek táncos *mondta Chanel*
-Az azért túlzás..De még nem nagyon tudom, nekem a divattervezés nem jön be..még soha nem kértek fel modell munkára..*Em*
-Fejezd be, te táncos vagy..neked tánc tanárnak kéne menned. Nekem is csak szerencsém volt..*mondta Chan*
-Miért téged már kért fel modell ügynökség?! *Adam*
-Igen..17 éves koromban. De nem akarok erről beszélni nagyon gáz volt, és mindenki megutált érte. *Chan*
-Ja..inkább ne beszéljünk erről. *mondta Vicky*
-Nem volt ennyire tragikus..az egy dolog hogy pont téged szúrtak ki. Ők csak féltékenyek voltak..*Em*
-Jó mindegy hagyjuk inkább..*Chan*

'21:45'

-Na mehetünk?! *Adam*
-Én kész vagyok. *Emily*
-Én is..király ez a hely. *Vic*
-Mondtam már hogy nem véletlenül választottam ezt. *nevetett Nick*
-Igen igen hallottuk..szeretlek. *mondta Chan és Nick arcára nyomott egy puszit*
Jó hangulatban voltak mikor kijöttek az étteremből. Mikor elkezdtek Nick lakása felé sétálni, felhívták Adam-et..
-Igen?
~Hé haver az év legjobb bulijáról maradsz le. Nincs kedved jönni.
-Hol vagy? *Adam*
~Ott ahol a legutóbbi buli volt.
-Tök részeg vagy ugye?! *nevetett Adam*
~Persze..Na jössz?!
-Várj egy kicsit. *Adam*
-Akartok jönni egy király buliba?! *kérdezte a többieket Adam*
-Én igen. *mondta Vic mire Adam elmosolyodott*
-Nekem is belefér. *Em*
-Én asszem' kihagyom. *mondta Nick és beletúrt édesen ragyogó barna hajába*
-Én is elég fáradt vagyok, de mennyetek nyugodtan és úgyis Nick-nél alszom..*mondta Chanel*
-Igen jövök és viszek két csajt is. *mondta Adam a telefonba*
~Király! Na csá.
-Hello. *Adam*
-Akkor sziasztok. *mondta Nick majd kézenfogva elindult Chanel-el.*
-Jó bulizást! *Chanel*

21.Az étteremben:) /1.rész/

-Ez nagyon szép! *mondta Em teljesen ledöbbenve*

-Nem véletlenül választotta Nick ezt a randinkra..*nevetett Chan*

-Ohh..Az az asztal jó lesz?! *kérdezte Chan miközben egy asztalra mutatott*

-Persze. *Vic*

Vicky a falhoz ült, mellé Chan majd Nick. A másik oldalon Vicky-vel szemben ült le Adam és Nick-el szembe ült Emily.

-Amúgy mit csináltatok reggel a takarításon kívül lányok? *kérdezte Chanel*

-Semmi érdekeset..Öhm. Chanel kijönnél velem a mosdóba?! *kérdezte Em*

-Persze..*mondta Chanel és elindultak*

-Mi olyan fontos? *kérdezte Chanel miközben kinyitotta a wc ajtaját*

-Te láttad Vic arcát mikor Adam-re nézett?! *Em*

-Hát nem figyeltem..de azt láttam hogy egész este szinte egymáshoz sem szóltak..történt valami a moziban?! *Chan*

-Nem tudom..*mondta Em, de pont belépett Vic*

-Hé csajok! A fiúk már nagyon hiányolnak..és őszintén szólva már kikészítettek. *mondta Vic és megforgatta a szemeit mire a két lány nevetett*

-Ha már ittvagy..elmagyaráznád hogy mi van Adam-mel?! *mondta Chanel*

-Hát le smárolt a moziban csak nem volt hozzá kedvem..utána meg a legmesszebb ment tőlem és még neked is beszólt.*mondta Vic és elszomorodott*

-Ez hülyeség..én már fél éve ismerem Adam-et és mindig beszólogat mert ezzel hülyéskedik mikor ott van Nick. *mondta Chanel..*

-Jó de akkor is mikor ott van Vic?! *Em*

-Hát..ez jogos, de hidd el amíg nem tisztázzátok a dolgot addig nem fogja tudni hogy mi van köztetek és addig lehet hogy rosszul esik de csinálni fog ilyen dolgokat. És az hogy nem ment veled az azért volt mert Emily-vel mentél aki szingli és nem fog elhúzni tőle..És miért fogta volna meg a kezedet ha a moziban elutasítottad?! A fiúknál ez egyenértékű egy kikosarazással. *mondta Chanel amitől Vic kicsit lehiggadt.*

-Hát oké..lehet hogy igazad van. *mondta Vic és Emily is ilyen véleményen volt.*

-Na menjünk ki biztos kérték már a rendelést. *mondta Chanel*

Mikor odaértek az asztalhoz a pincér már felvette a rendelést.

-Mikor jön már a pincér..rohadt éhes vagyok, majd holnap elkezdem a diétát. *mondta Chanel mire Nick elkezdett nevetni.* 

-Mi olyan vicces? *kérdezte Emily*

-Chanel rendeltünk neked is..ahogy Vic-nek és Emily-nek is. *mondta Nick*

-Nekem mit rendeltetek? *Vic*

-Adam választott valamit..de az titok majd megtudod. *mondta Nick*

Chanel el mosolyodott és halkan azt súgta Vic fülébe hogy: ugye hogy igazam volt?! most elkezd hajtani rád. Erre a megjegyzésre mindketten  elkezdtek nevetni.

-Ne túl feltűnően nézz hátra..*mondta halkan Nick Chanel-nek*

-Mit kell nézni? *kérdezte Chanel*

-Szőke srác kék pólóban. *válaszolta Nick mire Chanel barátja felé fordult és a szeme sarkából hátranézett*

-Emily-t bámulja?! *kérdezte Chanel*

-Tuti..*Nick*

-Nem csodálom. *nevetett Chan*

-Miről van szó? *kérdezte Emily*

-Annak a srácnak bejössz szerintünk *mondta Nick*

-Olyan hülye vagy..meg ne forduljatok mindannyian! *mondta Chanel*

-Jó oké..hát nem csúnya. *mondta Em*

20.A mozi után..

*Vic. szemszöge*

A film dögunalmas volt..kb  20 percet láttam belőle aztán bealudtam. Utána felébredtem és Adam lesmárolt..Kár hogy semmi kedvem nem volt hozzá.
-Chan hogy tetszett a film? *kérdeztem*
-Igazából már sok hasonlót láttam.. *válaszolta*
-Ezt hogy érted?! *kérdezte Em Chanel-től*
-Egy szimpla akciófilm..Van két kém, szerelmesek lesznek egymásba és stb..ugyan kérlek, ki az aki nem látta előre a végét. Nick szereti az ilyeneket ugyhogy már énis ismerem őket. *Chanel*
-Igen énis jobbra számítottam.Nagyon reklámozták pedig..Mindegy kárpótlásul egy vacsora?! *ajánlotta fel Nick*
-Most már figyelnem kéne arra hogy mikor mit eszek..szóval beülök veletek, de köszi nem kérek semmit. *mondta Chanel*
-Te mindenhogy tökéletes vagy drágám. *mondta Nick*
Irtó cukik voltak ahogy kézenfogva mentek..és Nick-nek ezek a beszólásai..Áh olvadok.
-Chanel..most komolyan. Ugye ez csak egy rossz vicc volt. *mondta Em*
-Nem ez halál komoly ha továbbra is így folytatom akkor az ajtón se fogok beférni. *mondta kétségbeesetten Chan*
-Olyan hülye vagy..*mondtam*
-Igen..Sok lány akar ilyen alakot. *mondta Adam amiért én mérgesen és értetlenül néztem rá. Ezzel mire akart célozni?!*
-Haver ő az enyém..vegyél vissza. *Nézett Nick Adam-re szúrósan..majd nevetett*
Emily-vel szakadtunk ezen a megjegyzésen..Nagyon birom Nick-et jófej:D Amúgy teljesen egyetértettem vele mégis mit értett ezen?! Nem tudom hogy ezt hogy gondolta..Most vágjak vissza neki vagy mi?!
-Na jó..hova megyünk? *kérdezte Em mivel már könnyezett a nevetéstől.*
-Nick menjünk abba az étterembe ahol az első randinkon voltunk..léécci! *mondta Chanel úgy mint egy kislány*
-Azt hittem te nem akarsz enni..*nevetett Nick majd megcsókolta*
-Hát nem..de biztos tetszik nekik és olyan jó lenne ott lenni azóta még nem is voltam arrafelé. *Chan*
-Persze menjünk oda..Tudjátok ez akkor még egy teljesen új étterem volt. *Nick*
-Miért mi mennyi ideje vagyunk együtt szerinted?! Ez még mindig újnak számít..*nevetett Chanel*
-Tényleg mióta vagytok együtt? *kérdeztem Chanel-től*
-Pár nap múlva egészen hét hónapja..*válaszolta Chan*
-Pedig már házasok is lehetnétek annyira össze vagytok szokva..*nevetett Emily*
-Hát..köszi asszem' *ez a megjegyzés Emily-től kicsit ledöbbentette Chanel-t..Nick csak mosolygott.*
-Mennyi idő még mire odaérünk?! *Adam*
-Haver nem is te lennél..kb 10 perc. *mondta Nick*
-Hagyd már. *szólt rá Chanel*
-Most mi van?! Máris haragszol? *Nick*
-Semmi..Nick hogy értetted azt hogy máris?! *Chanel*
-Előre menjünk?! *kérdeztem*
-Nem kell. Szívem sehogy csak mondtam. *Nick*
-Biztos?! nem voltál túl meggyőző..*Chanel*
-Teljesen..Csak egy megjegyzés nem kell komolyan venni *mondta Nick és megcsókolta Chanel-t*
Emily közben a fejével Adam-re mutatott mire én megrántottam a vállam..Ez azt jelentette hogy 'Mi van vele?  *Em* Nem tudom *Én*'
Igazából már leesett hogy ezt lehet hogy azért kaptam mert nem akartam vele csókolózni a moziban..de őszintén szólva nem is érdekelt. Röviden: Bunkóság! Ezek  beszólások Chanel-nek..és egész este a legtávolabb akart tőlem menni. Hát nem tudom..

19.Indulás:)

Chan meglepődten nézte Adamet.
-Szia Chan! *mondta Adam kacsintva*
-Szia.... *Meglepődten mondta Chan majd felvette a telefonját és beleszólt*
-Nick, hol vagy?! Adam már itt van. *Chan idegeskedett majd le tette a telefonját.*
-Szia Chan itt vagyok! *Kiáltott fel egy hang..Adam háta mögül*
-Niiiiick.!! *Kiáltott fel Chan csillanó szemekkel majd Nick nyakába ugrott és adott neki egy csókot*
-Nick! Chan beszélni akar veled.. * Kacsingatott Emily*
-Miről szeretnél beszélni Édes? *Mosolyodott Chanre Nick*
-Tudod nagyon jól.. Adam nem akarsz "beszélni" Vicky-vel?? *Mondta Chan nevetve*
-Sziasztok srácok..mi olyan vicces? *Vic is megjelent az előszobában.*
-Semmi..Nick mikor megyünk? *kérdezte Emily*
-Fél óra múlva indulhatunk gyalog..ha meg kocsival megyünk akkor lehet háromnegyed vagy egy óra is. *mondta Nick, de még mindig nem esett le neki hogy miről akar vele beszélni Chan*
-Király..én átöltözök. *mondta Vic és elindult a szobája felé..*
-Ajh..már megint?! *kérdezte Chan nevetve*
-Haha..nagyon vicces vagy. *mondta Vic*
-Hányszor is öltözött át?! *viccelődött Em*
-Nem tudom..úgy ötször-hatszor..vagy tízszer. *nevetett Chan miközben a két lány Adam ijedt arcát nézték*
-Ne ijedj meg csak viccelünk. *mondta Em*
-Igen..Na menj szépen és segíts kiválasztani a ruháját, mert különben még 3 óráig bent fog dekkolni. *mondta Chan Emily-nek még mindig nevetve..bár ezt komolyan gondolta*
-Persze..*mondta Em és bement hozzá.*
-Hé Chan! Merre van a fürdőszoba? *kérdezte Adam csakhogy eltűnjön onnan*
-Egyenesen, balra a fehér ajtó..tudod:) *mondta Chan*
-Kössz. *Adam*
-Na hogy végre egyedül vagyunk elmondhatod hogy mi volt az a nagy hír amit a bulin is elakartál mondani, de nem volt jó az időpont.. *mondta Chan és gyanakvóan nézett Nick-re*
-Ja..hát most sem jó az időpont. *Nick*
-Jajj ne csináld már! Mondd meg kibírom.*Chan*
-Nem..nem jó az időpont. Nálam alszol ma? *Nick*
-Ha szeretnéd..*mondta Chanel és megcsókolta..tudta hogy feleslegesen könyörögne mert úgysem mondja el Nick*
-Akkor hamarosan megtudod. *mondta Nick.*
-Már alig várom. *mondta Chan és elindult a konyha felé.*
-Most még..*mondta Nick halkan, hogy Chanel ne hallja*

'20 perc múlva'

-Mindenki kész? *mondta Nick*
-Persze. *válaszolt Chanel miközben felkapta a táskáját*
-Nem is kell sietnünk..sétálhatunk lassan is. *mondta Adam és átkarolta Vicky derekát*
-Okés. *mondta Vic és elpirult Adam miatt*
-Nekem akkor is jobb szingliként! *mondta magában Em..afféle hangos gondolkodás.*
-Menjetek előre becsukom az ajtót, majd utolérlek. *mondta Chan és becsukta a bejárati ajtót*

18.Fagyii:$

-Miről akartál beszélni Nick-el? *kérdezte Emily egy doboz fagyival a kezében.*
-Mindegy..Nem veszi fel. *mondta Chan szomorúan*
-Ne szomorkodj..Majd este megbeszélitek, de szerintem még vissza fog hívni:) *mondta Vic*
-Emily mi az a fagyi a kezedben?! *nevetett Chan*
-Nemtudom..csak találtam, de ilyet még nem is ettem és nagyon finom. *Em*
-Adj nekem is akkor. *Vic*
-Hahaha..biztos hogy nem *mondta Em.*
-Léééécciii *Vic*
-Úristen tessék csak fejezd be! *mondta Emily nevetve*
-Hmm..ez tényleg finom. Milyen ez? *Vic*
-Puncsos szerintem..*mondta Chanel miközben kivett egy kanalat*
-Nemhiszem..az mazsolás nem?! *kérdezte Em*
-De az. Én utálom a mazsolát, sőt a szőlőt is..szóval én ilyet veszek.*mondta Chanel és leült ő is fagyit enni*
-Nem mindegy?! akkor is nagyon finom! *Vic*
-Mennyi az idő? *Emily*
-Fél hét..*mondta Chan*
-Hányra jönnek a fiúk?
-Nemtudom..Szerintem nemsokára. *válaszolta Chan*
-Ja..oké *Em*
-Akkor most Adam is jön? *kérdezte Chanel.*
-Igen. *mondta mosolyogva Vic*
-Ez király! *mondta Em kicsit nagy lelkesedéssel.*
-Áááh..mindjárt elfogy a fagyi. *mondta Vic*
-Nyugi..ha még kértek elugrunk a boltba. *Mondta nyugtatóan Chanel*
-Oké! *nevetett Em és Vic*
Valaki csöngetett..Chan telefonja csörgött. "Jajj biztos Nick az" *Gondolta Chan magában, majd az ajtóhoz rohant és még a telefonját is felvette..Adam állt az ajtóban. A mobiljába viszont Nick szólt bele. Chan teljesen összezavarodott. Nem is köszönt Adam-nek csak annyi csúszott ki a száján hogy:
-Most mi is van?!

17.Lányok:)

Miután elmentek a fiúk, a három lány bement a nappaliba és bekapcsolták a TV-t..Chanel még mindig csalódott volt amiért Nick úgy elrohant, Vicky fel volt dobva, Emily pedig a TV-t nézte. 

-Chanel..mi volt?! miért rohant el Nick? És mit értett azon, hogy van mit megbeszélnünk?! *mondta Vic és feltérdelt a kanapén.*
-Még te kérdezed?! Mi volt ez Adam-mel? Azt értette, hogy van egy jó hírem..*Chan*
-Na ez már érdekel..Mit csináltatok Adam-mel? Annyira fura vagy..biztos, hogy nem csak sima beszélgetés volt. igazam van?! *kérdezte Emily és lehalkította a TV-t*
-Hát..igazából nem történt semmi komoly. Mert tudom, hogy ez a dolog nem igazán működne. Csak meg akarom ismerni igazából. *Vic*
-Valld be, hogy teljesen belezúgtál..észrevettük. De azt mondta, hogy beszélni akar veled..mondd már. És részleteket kérünk. *mondta Emily teljesen izgatottan*
-Igaz..valamit nem mondtam el ~mindkét lány izgatottan hallgatta..~ A bulin..hát táncoltunk aztán pedig...
-Jó ég! Mi volt?! *Chanel*
-Csók..de csak ennyi. És ezt akarta megbeszélni ma velem. Hogy most akkor mi is van köztünk..aztán meg megcsókolt. *Vic*
-Egyértelmű volt, hogy ez nem egy egyszerű beszélgetés volt..És más is volt? *Emily*
-Nem. Ez nekem nagyon fura érzés..Nekem nem megy ez. Egyszerűen nem. Nem otthon vagyok, és szinte alig ismerem...Ez nem az én stílusom. *Vicky*
-Hát végül is teljesen igazad van..*mondta Em, és elgondolkozott*
-És akkor most mi lesz? mire jutottatok? *Chan*
-Arra, hogy felejtsük el..Kezdjük újra a semmit. *Vic*
-Ó..szivem sajnálom..de egyetértek veled. *mondta Emily*
-Na de elmeséled azt a jó hírt?:) *mondta Vic*
-Hát..ma reggel...Az csodálatos volt. És Nick minden reggel elolvassa az újságot, és talált benne egy cikket.. Az a stúdió ami a legjobb 5-be tartozik egy hirdetést adott fel. MODELLT KERESNEK!
-Áááh..Ez komoly?! Chanel! *Em*
-Ez király..mikor mész? mehetek veled? *mondta Vic, mire Emily oldalba vágta.*
-Szerdán! Persze, hogy jöhetsz. Em ugye te is jössz?
-Igen:) *Em*
-Na most felhívom Nick-et, mert eszembe jutott valami...*mondta Chan és bement a szobájába.*
-Oké. *mondta és felhangosította a TV-t.*

16.Együtt*-*

-Sziasztok! *mondta Chan miközben kinyitotta az ajtót*
-Hello. *Emily*
-Szia. *Nick.*
-Vicky hol van? *Chan*
-A szobájában..Adam-mel. *Em*
-Adam itt van? *kérdezte csodálkozva Chanel*
-Mondtam, hogy az az ő kocsija..Na ezeket leteszem a konyhába. *Mondta Nick*
-Hát úgy kb. 20 perce..*mondta Emily és elindult a nappali felé.*
-Húha! Igazán nem kellett volna. Nagyon köszönöm. *mondta Chan és megölelte Emily-t*
-Nagyon szivesen..de a szobádat azért meghagytuk neked. *mondta Emily és elkezdett nevetni:)*
-Persze..köszönöm a segítséget. *Chan*
-Chan hazajöttél?! *kiabálta Vicky a szobájából.*
-Igeeen! *válaszolta Chan.*
-Sziaa. *mondta Vic. és odaszaladt Chanel-hez hogy megölelje*
-Szia..hoztunk mindkettőtöknek kávét, bocsi Adam nem tudtam, hogy te is itt leszel. *mondta Chan miközben belépett Adam is*
-Semmi baj..nem is akarok maradni, ami azt illeti épp indulni készültem, csak valamit megakartam beszélni Vicky-vel. *Adam*
-Énis megyek..csak egy kérdés. Lenne kedvetek elmenni este moziba?! egy jó amerikai filmet adnak szinkron nélkül feliratosan. Mindenki érteni fogja..Na?! *Nick*
-Ez tök jó..utána meg beülhetnénk valahova. *Chan*
-Oké persze..te is jössz Adam ugye? *Vic*
Chanel és Emily összenéztek..biztos hogy több volt ez mint beszélgetés..
-Hát végülis..lehet róla szó *Adam*
-Oké..akkor fél hétre jövök. De most mennem kell. *Nick.*
-Máris?! *Chan*
-Igen..úgyis van mit megbeszélnetek. *Nick*
Mindig tudta, hogy ha a lányok itt vannak ő háttérbe szorul, de őt ez nem zavarta..tudta hogy mikor kell visszavonulnia, és mikor mégis kettesben maradt Chanel-lel akkor nagyon boldog volt.
-Igen, de az később is rá ér. *Chan nem akarta hogy megint ne lássa órákig..így is csak 2 percnek érezte a vele eltöltött időt.*
-Nem..jó ez így, van egy kis elintézni valóm úgy is. Majd látlak, szia. *mondta majd Chanel arcára puszit adott*
-Szia. *mondta Chan csalódottan*
-Na én is lépek Sziasztok..majd este jövök. *mondta Adam*
-Hello..*köszöntek a lányok szinte egyszerre.*


Már megint nem tudtam mindent leírni..mind1:) majd holnap. Remélem tetszik ez is.

15.A buli után:$ *Eközben Nick-nél*

Nick éppen újságot olvasott.

-Szia cicám.*Nick*

-Szia.*Chan*

-Nagyon boldognak tűnsz:) *mondta Nick és egy puszit nyomott Chanel homlokára*

-Az is vagyok. *Chan*

-Jött egy sms-ed Emily-től úgy 20 perce. Kérdezte mikor akarsz hazamenni. Mondta, hogy megvannak nélküled, szóval ne siess..*Nick*

-Reméltem, hogy eltölthetek még egy kis időt veled. *mondta Chan és megcsókolta.*

-Ha felöltözöl bemehetünk egy kávézóba, vagy valahova reggeliért. Mindjárt befejezem az olvasást. *Nick*

-Oké, mindjárt jövök. *Chanel*

'10 perccel később'

-Chan szivem láttad az újságot?! *Nick*

-Nem..miért? *mondta Chanel és kijött a fürdőszobából.*

-Ezt nézd! *mondta Nick és egy cikkre mutatott az újságban.*

-Úristen! Ez fantasztikus! Hagy olvassam el az egészet. *Chan*

-Oké..*mondta Nick nevetve.*

-Ez tök jó! Pont megfelel nekem...Te láttál itt időpontot?! *Chan*

-Úgy emlékszem, hogy igen. Nézd ott. *Nick*

-Ja..tényleg, ez szuper *Chanel*
-Szerintem is. *mosolygott Nick*

-Na kész vagyok mehetünk. Majd mondom a lányoknak..Köszönöm drágám. *mondta Chan és megölelte Nick.-et*

-Menjünk..*Nick*

Kíváncsi vagy a folytatásra? vagy arra, hogy mi van az újságban?! Akkor nézz vissza máskor is:)

14.A buli után:$ *Vic. és Em*

'9:30'

-Jóreggelt. *mondta Vicky, és ásított egyet*
-Szia..borzalmas ez a reggel. *Em*
-Szerintem is..Chanel-nek biztos jobb. *mondta Vic*
-Ne..fujj! *Mondta Em és furcsán nézett Vic.-re*
-Hmm..*mondta Vic. és belekortyolt a kávéjába* Ne mondd hogy nem vagy kíváncsi.
-Nem nem vagyok..Chanel 22 éves azt csinál amit akar, itt már nagykorú. És én is 21 vagyok te pedig 20 nőlj fel! *Em*
-Teljesen felnőttem..de mégiscsak a barátnőm és Nick jófej. *Vicky*
-Mentem öltözni, és megne próbáld ezért felhívni! *mondta Em.*
-Értettem anyu..*viccelődött Vic.*

20 perccel később.

-Nem kéne kitakarítani? *Vicky*
-Egy értelmes gondolat..de teljesen igazad van. *Em*
-Szegény Chanel még biztos nem kelt fel..tegnap annyi dolga volt. Nagyon fáradt lehet. *Vicky*
-Igen..Írok neki egy "jó reggelt" sms-t, és megkérdezem mikor jönnek. *mondta Emily miközben a telefonját feloldotta*
-Okés. Addig én rendbe teszem a fürdőt.. *Vic*

*SMS*
-Jóreggelt! mikorra várjunk?:) *Emily*
-Szia:) neked is. Chan még nem ébredt fel, de szerintem kb 11 körül hazaviszem:) miért gond van? *Nick*
-Szia Nick! semmi gond csak segítünk neki úgy hogy kitakarítjuk a házat, a szobáját kivéve:) *Emily*
-Oké. Gondolom ne szóljak neki.. végül is rögtön hazarohanna nem igaz?! *Nick*
-De igazad van. Na megyek is szia:) *Em*

'10:45'

-Fúú..sokáig tartott. De kész. *Emily*
-Ja..igen:) Chanel szobájában a cuccokat nem raktam el, csak összerendeztem az ágyán. Majd elpakolja, ő tudja hol a helyük..*Vic*
-Oké. Mit együnk? *Emily*
-Nem tudom..biztos van még valami ehető. *Vic*
-Nézzük meg! *Em*



Következő rész: Eközben Nick-nél. Most már nincs időm megírni és amúgy is túl sok lenne:) Remélem ez tetszik, nyugodtan írhattok megjegyzést. Nézzetek vissza minden nap:) Jó szórakozást, böngészést és olvasást! tudjátok: jobb oldalt legalsótól kezdve felfelé ha valaki lemaradt volna!:3

13.A buli:3 (2)

-Chan..gyöngyörűvagy! *Emily*
-Köszönöm..minden rendben van a bulival? Mennyi az idő? *Chan*
-Igen, minden rendben van...úgy negyed nyolc körül lehet. *Em.*
-Hát mondtam hogy nem fogunk elkészülni..de nem panaszkodott senki? *mondta Chan..bűntudata volt.*
-Nyugi!! Nick és én kicsit intézkedtünk de semmi komoly nem volt..ahogy mondta.nem a te hibádból lett probléma...*mondta Em kicsit elgondolkozva, miközben Vicky-t kereste*
-Úristen! mi volt?! *Chan*
-Kicsit többen voltak, mint amennyit meghívtunk..de most megyek. *mondta Em és Adam felé indult.*
Chanel utána nézett kicsit szomorkásan, de akkor Nick hátulról megölelte..
-Táncolna velem a buli legszebb lánya? *mondta Nick*
-Hát persze..*mondta Chan majd megcsókolta*
-Holnap beszélnem kell veled valamiről..*Nick*
-Igen?! és miről? *Chan*
-Holnap megtudod..nem alkalmas erre a bulid.*Nick*
-És..fogok neki örülni?! *Chan*
-Hát nemtudom..először biztos. *Nick*
Chan kicsit félt a hírtől, de a bulit nagyon élvezte..
-Elrabolhatom kicsit? *mondta Vicky és Nick-re nézett*
-Persze, ha nem bánod. *mondta Chan*
-Nem bánom akkor megkeresem Adam-et..*Nick.*
-Oké..mit szerettél volna?! *kérdezte Vic-től Chan, miközben a bejárat felé tartottak.*
-Hát..Adam. *mondta Vic, és kilépett a lépcsőházba majd bezárta az ajtót maga után*
-Miaz?! *Chan*
-Hát tudod Em milyen..és most azt akarja hogy járjunk vagymi..nem?! *Vicky*
-Dehogyis..nem akarja rád erőltetni, csak úgy érzi, hogy ezzel segít és kötelessége hogy segítsen..*Chan*
-De akkor is..tudod hogy nekem nem megy a fiúzás..és nem is fog soha, viszont én úgy gondolom hogy ha tetszek Adam-nek akkor úgyis szól. Ha meg nem akkor kár bizni benne. *Vic*
-Vicky..ez hülyeség. Nagyon szép vagy és hülye ha nem szeret beléd. Őszintén még attól is félek, hogy egyszer Nick is beléd zúg. *Chan*
-Ne hülyülj már..ez komoly. *mondta Vicky..bár mosolygott*
-Komolyan mondtam..biztos tetszel neki. És ha Em ennyire zavar, akkor beszélek vele..jó?! *Chan*
-Köszönöm..*Vic*
-Na nevess már..És mennyünk vissza. *Chanel*
-Oké *mondta Vicky és nevetni kezdett*
A lányok visszamentek..A buli jó volt, mindenki jól szórakozott. Chanel úgy gondolta, hogy igazán megért minden fáradságot ami a megszervezése okozott..

'23:05'

-Szia Chanel..Nagyon jó volt a buli. És mégegyszer boldog szülinapot! *vendégek*
-Máris mentek? *csodálkozott Chanel.*
-Hát igen. Én ma dolgoztam..A lányok pedig holnap fognak. *vendégek*
-Hát..jó. *mondta Chanel kicsit szomorúan..*
-Remélem tetszeni fog az ajándékunk..Jó éjszakát! *vendégek*
-Nektek is..sziasztok. *Chanel*
02:45-re lassan mindenki hazament..Chanel barátai vagy messze laktak, vagy másnap dolguk volt..
-Hát mindegy hogy mikor lett vége..akkor is nagyon jó volt *mondta Emily*
-Így van! csak rendet kell rakni.. *Vic*
-Majd később előtte aludjunk kicsit. De ne itt. Ez képtelenség! *mondta Chanel, és kinyitotta a szobája ajtaját..az összes ajándék az ágyán volt. Meg egy kevés a földön is mert már nem fért el.*
-Aludhatsz nálam..Kocsival jöttem még gyalogolnod sem kell. *mondta Nick*
-Köszönöm szivem.. *Chan*
Nick nem lakott messze..egyedül lakta a hat szobás lakást. Nem sokat volt otthon, viszont szeretett ott lakni.
Legtöbbször a munkahelyén volt vagy Chanel-nél vagy Adam-mel valahol..
-Szerintem mehetünk is..nem?! *Nick*
-De csak összeszedek pár holmit. *kiabált Chan a szobájából..*
-Én megyek..Sziasztok! *Adam*
-Szia. *mondták egyszerre..*
-Minden megvan..mehetünk. *szólt Chan miközben egy hátizsákkal kilépett a szobából*
-Rendben. *Nick*
-Sziasztok lányok..*köszönt Chan*
-Holnap találkozunk. *Nick*
-Hello..*mondta a két lány*
-Én megyek aludni..Jóéjt Vicky! *Em*
-Oké..nekedis!:) *Vic*

12.A buli:3 (1)

'18:40' 

-Kaja..megvan. Zene..megvan. Törékeny dolgok..eltéve.. *Chan*
-Fejezd már be..minden megvan, ne idegeskedj. Ha valami gond lesz az már nem a te hibád, és akkor majd kitalálunk valamit..de szerintem nem lesz ilyen. *mondta Nick mosolyogva miközben kivette Chanel kezéből a jegyzetet, és megcsókolta*
-Tudom..igazad van, de annyira izgulok. Valamit biztos elfelejtettem, vagy elrontottam.. *mondta Chan miközben úgy nézett körbe mint aki keres valamit..*
-Minden tökéletes lesz..állj le! *Nick*
-Valamit tényleg elfelejtettél..*mondta Em..*
-MIT?!? *mondta Chanel totál kétségbeesetten.*
-Áhh..semmi fontos, csak nem öltöztél fel és a hajad is vizes még. *Em*
-Tényleg..már nincs elég időm hogy elkészüljek. *mondta Chan, és leült a kanapéra majd elkeseredetten bámult maga elé.*
-Öhmm..ezt felejtsd el! Gyere megcsinálom a hajad, vagy segítek bármi másban. *mondta Vicky, odasétált Chanelhez és felhúzta.*
-Köszönöm..de igy se leszünk készen időben. *Chan*
-Majd meglátod..hova tetted a ruhát amit vettünk? *kérdezte Vic. miközben elindultak Chan szobája felé.*
-Ott van a szobámban..*válaszolta Chan*
-Em. vedd elő légyszíves a cipővel, és a többi cuccal együtt és készítsd ki őket..köszi. *mondta Vic. majd becsukta Chan ajtaját.*

'19:00'

A vendégek lassan megérkeztek. Em nyitott ajtót mindenkinek, de nem emlékszett ennyi névre a vendéglistából..
Már nagyon nagy tömeg volt a lakásban.
-Kik ezek az emberek?! *kérdezte Nick Emily-től.*
-Azt hittem te tudod. *csodálkozott Em.*
-Nem..szerintem ez egy kicsit sok ember. El kéne küldenünk párat nem?! *Nick*
-Ez nem rossz ötlet. *Mondta Emily és kikapcsolta a zenét.*
-Figyelem! Akit nem Chanel hívott meg az távozzon..MOST! *mondta Nick hangosan és határozottan*
-Hallottátok!! Kifelé ha nem a szülinapos hívott meg! *mondta Em. és rámutatott a bejárati ajtóra.*
Kb. 30-40 ember távozott, ami kicsit meglepte Nick-et..egyáltalán mit kerestek itt?! Jó, hogy erről Chan nem tud. Biztos kiborult volna..
-Na..így mindjárt jobb. *Nevetett Nick*
-Hát igen..Ezt nem is tudom hogy képzelték. Mi a fenét hittek, hogy bulizhatnak velünk miközben nem is ismerik Chan-t..*Emily*
-Nemtudom..de láttad mennyien voltak?? Szerintem ez már gáz. *Nick*
-Sziasztok:) Ez mi volt? *Adam*
-Hát..hallottad. Úgy jöttek el, hogy nem is hívtuk meg őket! *Em*
-Bunkóság..ezek az emberek mit gondolnak ilyenkor?! *kérdezte Adam, de nem válaszolt senki mert kinyílt Chan szobájának ajtaja.*
Vic lépett ki. Megfogott egy széket, magához húzta és felállt rá, majd kettőt tapsolt.
-Fiúk, lányok! A szülinapos, Chanel!! *mondta és ekkor kilépett Chanel a szobájából. Gyönyörű volt. Ki volt vasalva a haja, ami nála ritka..és a kék-fekete összeállításban csodásan nézett ki.*
-Boldog szülinapot!! *kiabálta az összes vendég egyszerre*
-Köszönöm mindenkinek! Hihetetlenül jó érzés veletek lenni..:) *mondta Chan. és lerítt róla, hogy nagyon boldog.*


                                                                  -Folytatjuk-

11.A fiúk:$

*Chanel szemszöge*

'Már csak 2 óra, és kezdődik a bulim..'
A fiúk még mindig nincsenek itt, és ez nagyon elszomorít.. Már itt kéne lenniük. Még még lenne egy pár dolog amit el kell intézni, és még fürödni is akarok..Egyáltalán nem számítottam rá, hogy a lányok ilyen hamar jönnek, sőt nem is volt biztos hogy eltudnak jönni. De azért örülök nekik..rég láttam őket és már hiányoztak.
'Csöngettek'
-Bocs lányok, mindjárt jövök.. kinyitoom!! *kiabáltam miközben az ajtóhoz szaladtam.*
-Én meg megyek veled! *rohant utánam Em.*

*Emily szemszöge*

-Sziasztok fiúk!:) *úgy mosolyogtam, mint egy idióta..de eldöntöttem hogy Adam-et és Vic-et a bulira összehozom..*
-Szisztok.. *mondta Chan, miközben rámnézett kicsit mérgesen.*
Kicsit félre vontam Adam-et és elkezdtem faggatni..
Eközben Chanel és Nick elindultak a konyhába, ahol a többi lány volt.
-Szóval te is amerikai vagy ugye?! *kérdeztem.*
-Igen..de most itt lakok 3 utcával feljebb:) *annyira édesen mosolygott..nem csodálom, hogy Vicky egyből belezúgott..*
-És mikor akarsz visszamenni Amerikába? *nem lenne túl jó ha távkapcsolatban élnének Vic-kel..mi még maradunk pár napot, de utána Vic. és én tanulni fogunk.*
-Hát nem tudom..Imádok itt lakni, de szerintem 2 hét múlva lelépek és dolgozni fogok Los Angeles-ben..odafogok költözni és egy évig biztosan ott maradok. *mondta kicsit elkeseredetten..*
-Ez tök jó!:) Vagyis..megfogod szeretni a várost mi is ott lakunk. és mit fogsz dolgozni? *kérdeztem meglepődve.*
-Hát ott készülnek a legjobb sorozatok, és én a producereknek fogok segíteni, vagy épp helyettesíteni őket. *mondta*
-Jah..az jó meló, szivesen csinálnám, ha értenék hozzá. Sokkal több kedvem van ehhez mint suliba járni..:| *mondtam..*
-Én viszont sokkal szívesebben maradnék itt, minthogy dolgozzak..*válaszolta*
-És csak egyedül mész?! *kérdeztem*
-Hát igen..se barátnőm, se háziállatom, és Nick is itt marad..A haverok meg élvezik amíg itt lehetnek. *mondta Adam*
-Chan is így jött el otthonról..és látod milyen jó neki, ittvan neki Nick és milyen jól él. És ráadásul neked is lehet barátnőg L.A-ben, és van is egy jelölt erre a címre..*mondtam kicsit elgondolkozva*
-Tényleg?! *mondta és elmosolyodott*
De én erre már nem reagáltam, hanem elindultam a szobámba..épp eleget tudtam meg.


*Nick szemszöge*

-Szia drágám, bocsi hogy késtünk..*mondtam Chan-nek..*
-Semmi baj..de úgy örülök hogy ittvagy, teljesen kikészültem, még nem vagyok kész de a lányok már itt vannak..*mondta miközben megölelt és megcsókolt*
-Milyen lányok?! *nemértettem hogy miről beszél*
-Ja..tényleg. Hát akiket Amerikából ismerek, az osztálytársaim.. *válaszolta*
-Aha..oké:) Nem tudod hogy Em miért hívta félre Adam-et? Talán tetszik neki vagy mi?! *kérdeztem..*
-Jajj..nem dehogy is. Van egy sejtésem, hogy miért de nem mondhatok semmit erről.. *mondta Chan*
-Hát oké.. *mondtam, és hátranéztem, hogy lássam őket.*
-Na.. Ne velük foglalkozz, inkább gyere bemutatlak a lányoknak..*mondta Chan és meghúzta a karomat*

10.Jönnek a vendégek.^^

*Chan szemszögéből*

Bekopog valaki az ajtón. Gondolom megérdekezet Adam.. Meg nézem. És nagy meglepetésemre a régi osztálytásaim azok még Amerikából. Úgy örülök hogy eljöttek idáig értem.
-Sziasztok.!!! *Kiáltom fel örömömben*
-Szia Chan.!:) Boldog Szülinapot!!!!!! *Kiáltják fel nevetve a régi osztálytársak*
-Jajj köszönöm.!! Gyertek be.:) *Mondtam nekik miközben szóltam a lányoknak hogy itt vannak a legelső vendégek*

*Vic szemszögéből*


Amikor éppen röhögtem Emily-n..Egyszer csak fel figyelek, hogy Chan kiabál. Azután még többen.. És mondtam Em.-nek hogy mi lehet ez a hangzavar.?:o
-Em hallod ezt a hangzavart? *Kérdeztem tőle csodálkozva*
-Hát én nem tudom hogy mi lehet ez..*Válaszolta miközben röhögött magán. Úgyanis összevissza mondott hülyeségeket.. meg elmesélte a legvicesebb élményeit még a suliévekből.:D*
-Chan szólt. Em menjünk ki. És valahára fejezd be a röhögést. Én is befejeztem.xd *Mondtam neki a nevetést elfolytva*
-Oké.Oké.xd *Vágta rá Em*

*Em szemszöge*



-Sziasztok!:) *mondtam*
-Szia Em. *mondták szinte kórusban a csajok*
-Na jó ez kicsit fura volt..*mondta Vic. nevetve*
'Mindenki nevetett mostmár:D'
-A fiuk már igazán itt lehetnének..*mondta Chan nyugtalanul*
-Máris hiányzik?! *mondta Vic*
-Neked talán nem..?! *válaszolt Em. kacsintva*

9.Adam:3

*Vic szemszöge*

Megvettünk mindent..asszem'. Mikor hazaértünk a hatalmas szatyrokkal mindhárman ledöbbentünk. Chanel végül elindult a konyha felé Nick nevét kiabálva..
-Nick! *Chan*
-Igeen?! *Nick*
-Hol va..ja, szia. Nagyon jól néz ki a ház:) *Chan*
-Köszi drágám. *Nick*
-És hol van..Szia Adam *Chan*
-Csajook! Gyertek bemutatok valakit. *mondta és lepakolta a szatyrokat.*
-Sziasztok fiúk:) *mondta Em.*
-Lányok ő Nick haverja, Adam. *Chan*
Én nem tudtam megszólalni..Adam is olyan aranyos volt mint Nick. Em látta a reakciómat, és elkezdett halkan nevetni..
-Én Emily vagyok, Ő pedig Vic. *Em*
-Sziasztok:) *Adam*

*Chanel szemszöge*

Mielőtt elmentünk megkértem Nick-et hogy rendezze át a házat, hogy a bulit itt tarthassuk. Ő azt mondta hogy egyedül nem fog menni, szóval áthívja Adam-et.
-Szóval..Lányok szerintem pakoljunk ki.. Fiúk nagyon jó lett a lakás..köszönöm:) *mondtam*
-Szívesen szivem:) *mondta Nick és megcsókolt*
-Asszem nekem ennyi elég lesz..Segítsek még valamit? *kérdezte Adam*
*Vic elmosolyodott*
Annyira látszott rajta hogy tetszik neki Adam..Mindig ez van, minden fiúba beleesik... És mivel szép ezért a fiúk is könnyen beleszeretnek..de sosem tart sokáig. Emily pont az ellentéte..Ő inkább összehozza az embereket, minthogy belezúgjon egy fiúba. Én pedig a tartós kapcsolatokat szeretem..Sokban különbözünk még ezen kívül mégis imádjuk egymást..
-Adam te is jössz Chan bulijába? *Em*
-Hát én úgy tudom:) *Adam*
-Király *mondta Em.*
-Akkor majd találkozunk..én megyek. Sziasztok. *Adam*
Mikor ment ki akkor Emily utána szaladt, és lekísérte az autójához. Vic fel sem fogta mi történt csak mosolygott. Nick-re néztem, Ő meg rám és mindketten mosolyogtunk. Majd bementünk a nappaliba..Em feljött boldogan és csinált rólunk egy képet..annyira cukii:3

8.A kávézóban:D

*Chanel szemszöge*

Megbeszéltem pár dolgot Nick-kel, és elindultunk a kávézóba..
-Hol van egy üres parkolóhely?! *kérdeztem..*
-Nézd ott van egy! *mondta Vic. miközben rámutatott arra a helyre*
-Ez pont jó lesz.. *mondtam és beálltam*
'Bementünk a kávézóba'
-Hallo, kann ich Ihnen helfen? *pincérnő*
-Öhmm..Chan segitenél?! *szólt Em.*
A pincérnő csak németül beszélt, szóval nekem kellett megrendelni a dolgokat. Én ittam otthon kávét, szóval én csak egy kis sütit kértem, Emily egy kávét kért sütivel, Vicky pedig 2 szelet tortát. A kávézó teraszán kértem egy 3 személyes asztalt..
-Szóval, mit terveztél mára?! *Em.*
-Hát úgy gondoltam, hogy először elmegyünk ruhát venni. Aztán veszünk cipőket, és utána kiegészítőket. *mondtam nekik tök nyugodtan, bár ők izgatottak lettek:3*
-Úúú..Akkor jó napunk lesz..*mondta lelkesen Vic*
-Igeen:) *mondta Em.*
-Na ez a süti finom volt. *mondtam, és hivtam a pincért, hogy fizethessek*
-Igen, és a kávé is jó, sajnálhatjátok hogy nem kértetek. *mondta Em*
-Aha-aha, persze..megyünk?! *Vic*
-Igen. *mondtam*
Beütünk a kocsiba és egy nagy áruházhoz hajtottam..

7.reggel:))

-Hé Chanel! Milyen cuccot vegyek fel? kényelmeset vagy elegánsat?! *kérdezte Em.*
-Nekem mindegy, csak ne járjunk úgy mint tegnap.. *Mondta Chan úgy, hogy Vic is hallja*
-Vettem a célzást, köszi.. *kiabálta Vic.*
Végül is tök cuki összeállításban jelentek meg. Én pont kávét ittam Nick-kel mikor betoppant Vicky ebben az összeállításban:

Nagyon jól nézett ki, főleg mert kiemelte a kék szemét..
-Hűű. Nagyon jól nézel ki. Ez az a cipő amit a legutóbbi látogatásodkor vettél itt Berlinben? *Chan*
-Igen az. És nagyon szeretem. *Vic.*
-Nagyon jól áll ez a felső. Bár nekem a pizsama is tetszett.. *mondta Nick*
'Ekkor betoppant Emily*
-Naa? Hogy tetszem?

--> Ez Emily ruhája.















-Ugye tudod hogy ez nem Franciaország..*Vic*
-Hahaha igen tudom *mondta Em kicsit csalódottan..*
-Nekem nagyon tetszik az összeállítás, és szerintem másoknak is fog. Tudod az itteni fiúk imádják ha egy lány rózsaszínt vesz fel;) Na akkor én is megyek felöltözni. Van műzli a pulton ha éhesek vagytok, de szerintem nem szükséges, mert egy kávézóba megyünk először. *mondta Chan..és elindult a szobájába*
'10 perc múlva'
-Gyors voltam? *kérdezte Chanel*
-Persze..és jól nézel ki szivem. *mondta Nick*
-Köszönöm. Lányok?!Akkor mehetünk?! *Chan*
-Ahaa..de hova? *Em*
-A kávézóba, ott elmondom, hogy mi a napi terv. *Chan*
-Király! Kérlek mondd hogy autóval megyünk... *Vic*
-Igen autóval megyünk, mert nem akarok egész nap gyalogolni. *válaszolta Chanel*

<---Chanel ruhája:)

6.Találkozás Nick-kel

*Chanel szemszöge*

Húú..Mennyi az idő?? '7:05'
Ez pont jó. Fél nyolcra jön Nick. A lányoknak nagy meglepetés lesz.
-Szia. *köszönt Emily*
-Jó reggelt. Vic holvan?! *kérdeztem*
-Még alszik szerintem, de biztos felkel hamarosan. *Em*
-Hát remélem is, mert nagyon jó programokat találtam ki mára. *mondtam*
-Jó, mikor mondod el? *mondta kicsit izgatottan Em.*
-Hát majd ha felkel Vic. *mondtam nevetve*

*Vicky szemszöge*

Képzeld el az álomszobádat! Az ablakon besüt a nap. A napfény szinte simogat, a pihe-puha ágyból nézed az ablakon át a kék eget, nem vagy már fáradt és nem vagy már álmos, mert egy ilyen ébredés után csak jó napod lehet. Na pont ilyen érzés fogott el. Felkeltem, és nem érdekelt hogy csak egy kinyúlt póló és egy rövidnadrág volt rajtam..kimentem az erkélyre. Egy szokatlan mégis csodálatos érzés fogott el, mikor a harmadik emeletről nézelődtem a város felé. Csodaszép volt a kilátás. Az emberek beszélgettek egymással, kinyitották a boltjaikat és jól éreztél magukat. Otthon ilyet nem sokszor látok.
'Csengettek'
-Kinyitoom! *kiabáltam Chan-nek és Em-nek..bár nem tudtam hol vannak*
-Várj! Vic. Ne nyisd ki az.. *kiabálta Chanel, de túl késő volt..*
Nick állt az ajtóban..Édesen mosolygott rám..Esküszöm majdnem elolvadtam olyan helyes..Bár tudom hogy ezt nem szabad..hiszen ő Chanel pasija..
-Szia.Vic. ugye?! *Nick*
'Sikítva becsaptam az ajtót, és lassan megfordultam'
-Valami baj van? *kiabálta Nick az ajtó túloldaláról..*
-Öhmm..Semmi. Szólok Chan-nek.oké? *mondtam kicsit szégyenlősen*
A lányok röhögtek rajtam..Hát csodásan nézhettem ki. Kócos volt a hajam, kómás a fejem, és biztosan csini voltam a kinyúlt pizsimben. Berohantam a szobámba.
-Majd én kinyitom az ajtót. *mondta Chan még mindig nevetve*
-Oké..én meg megyek átöltözni, mint Vic. Hahahaha.. *nevetett Em.*

*Chanel szemszöge*

'kinyitottam az ajtót'
-Szia kicsim. ugye te nem csapod rám az ajtót?! *nevetett Nick*
-Nem én nem fogom..*mondtam majd megpusziltam*
-Na mikor mentek a lányokkal? *kérdezte miközben a nappali felé mentünk*
-Csönd te hülye..még nem mondtam nekik! *mondtam*
-Jajj bocsi.. *Nick*

5.Estee:$

*Emily szemszöge*

Áhh..éhes vagyok de nagyon.
-Chanel! *ordítottam*
-Igen?! *Chan*
-Van valami kajád? *kérdeztem, mert nem találtam semmit..*
-Van mirelit pizza a fagyasztóban..de az legalább egy óra mire kész lesz.bocs *válaszolta Chanel*
-Hát kösz..de baromi éhes vagyok. *mondtam csalódottan*
-Sajnálom de a boltok már zárva vannak..és ha rendelünk valamit, az is csak minimum egy óra mulva hozzák ki...De ha akarod akkor csinálok melegszendvicset. *mondta Chan miközben betoppant a konyhába*
-Énis kérek..Mit segítsek? *lépett a konyhába Vic*
-Jó lesz a szendvics.csak csináljuk már! *mondtam*
-Tessék itt van kenyér, a hűtőben meg a feltétek. Vegyétek ki amit kértek, én meg megcsinálom a szendvicseket.. *Chan*

*Chanel szemszöge*

Örülök hogy megcsináltuk a szendvicseket..én is éhes voltam már. És kezdődik a kedvenc sorozatom.
-Lányook! Hozzátok a szendvicseket, mert kezdődik a sorozatunk *szóltam nekik*
-Oké. *mondták egyszerre*
Miközben néztük folyton beszéltünk..többnyire a tv-nek. Imádom a csajos estéket, mostanában csak Nick-el vagyok.. Kivéve a skype-keddet. Akkor a lányokkal beszélek.. és néha itt van Nick is..

*Vicky szemszöge*

'Vége a sorozatnak'
Úristen már fél 11 van..
-Chanel..nem azt mondtad hogy holnap viszonylag korán kell kelni?! *kérdeztem*
-De igen..miért? *Chan*
-Mert mindjárt 11 van.
-Mennyi?! *kérdezte Em és Chan*
-Azt hiszem jobb lesz ha eltesszük magunkat holnapra..*mondtam*
-Hát igen. *egyezett bele Chan*
-Jó éjt. *mondta Emily és a szobája felé indult*
~Nagy nap lesz holnap..már alig várom! *Chanel gondolata*

4.Fincsii*-*

Végre odaértünk..vagyis abba az utcába.
-Mennyi az idő? *kérdeztem*
-10 perc múlva 2. de hol van a te telód? *Em*
-Otthon hagytam..de haladjunk már!! *mondtam*
-Hogy lehet annyi az idő?! Negyedkor indultunk el nem?? *értetlenkedett Vic*
-Hát tudod ha nem kell percenként megállni miattad akkor már rég itt lettünk volna.. *mondta mérgesen Em*
-Ne veszekedjetek már siessünk mert én ebédelni akarok! *tényleg nagyon éhes voltam..*
Mindhárman elkezdtünk futni..Benn szerencsére nem kellett sorban állni szóval még volt 5 percünk hogy ebédet kérjünk:)

*Vicky szemszöge*

Na jó tényleg meg kellett állni párszor miattam, de magassarkút vettem fel és kifordult a bokám, mert beleléptem egy gödörbe..szóval alig birtam menni..most meg fussak is?! na ne..mondtam nekik hogy menjenek előre és megyek utánuk. Még így is kaptam ebédet mert 58-ra odaértem..
hmm..fincsi:$

*Emily szemszöge*

Sajnálom hogy annyira bunkó voltam Vicky-vel.. dehát nagyon éhes vagyok és nekem meleg kaja kell nem egy szendó. Mindegy kaptunk ebédet és csak ez számít:D finom..nemcsoda hogy ez Chan kedvenc étterme..Otthon nincsen ilyen étterem. SAJNA!