-Miért kérte el a rúzsod Vic?! Már volt rajta.. *Chan*
-Nem tudom. De ezt most tényleg nem értem. *Em*
-Mindegy.. Nem fontos. Mikor kezdődik az az új sorozat? *Chan*
-Ami ma indul az egyesen, vagy ami pár napja kezdődött az ötösön? *Em*
-Ami ma kezdődik. *Chan*
-Fél hatkor. *Em*
-Akkor még van fél óránk. Vagy mást csináljunk? *Chan*
-Nem tudom. Totál fáradt vagyok.. *Em*
-De ez az utolsó estéd Berlinben. Nem akarsz valami felejthetetlent csinálni?! *Chan*
-Például? *Em*
-Hát..*kezdett bele Chan, de elakadt.* Nem tudom.
-Na, átöltözök valami kényelmesebbe.. *Em*
-Oké..Mit mondott Vic mikor jön?! *Chan*
-Nem mondta..*Em*
-Ja..*Chan*
-Chan imádom a lakásodat! *jött ki Em a szobájából 10 perccel később*
-Ez hogy jutott most eszedbe? *mosolygott Chanel*
-Nem tudom..de annyira tetszik! *Em*
-Maradhatsz, nem kötelező hazamenni. *nevetett Chan*
-Szivesen maradnék, de..*Em*
-Tudom, suli van és fel kell készülnöd az edzéseidre. *Chan*
-Pontosan..de te is visszajöhetsz. *Em*
-Ezt már megbeszéltük..*Chan*
-Igen persze..csak egy kicsit mindig nehéz itt hagyni téged. *Em*
-Nekem meg elengedni titeket..*Chan*
-Otthon mindig megkérdezik, hogy miért pont Berlin?! Nagyon jó itt a modell ügynökség vagy miért? *Em*
-És mit szoktál mondani miért?! *Chan*
-Hát mondtad, hogy ne mondjam el senkinek az okot..szóval nem tudom, sose kérdeztem. *Em*
-Köszönöm..*Chan*
-De miért nem szeretnéd, hogy tudják? *Em*
-Mert ha megtudnák, hogy nem Amerikában születtem, akkor elítélnének..*Chan*
'csöngettek'
-Gyors volt Vic.. majd én kinyitom. *mondta Em és az ajtóhoz ment.*
-Szia Emily! *Nick*
-Nick?! *Em*
Sziasztok. Ez a blog egy 21 éves amerikai lányról szól, aki Berlinbe költözött, hogy modell lehessen. Remélem tetszik:)
2013. január 31., csütörtök
2013. január 29., kedd
48. Titok...
-Chan tudod, hogy imádlak, de ezt most nem mondhatom el.. Hamarosan megtudod. *Em*
-De Vicky-vel van baj, vagy veled?! Adam, Nick jól vannak? Otthon minden okés?! *kérdezte Chanel aggódva*
-Olyan édes vagy.. Nincs semmi gond. *Em*
-Chan, el kéne ugranom Adam-hez..Mindjárt itt van. Nem probléma?! *lépett ki a szobájából Vic.*
-Baj van?! *Chan*
-Chanel. *mondta Vic és leült Chan mellé a kanapéra* nem gondolod, hogy ha esetleg valami baj vagy fontos esemény történne, akkor te lennél az első akinek szólunk?!
-Szóval akkor most hülye vagyok?! *Chan*
-Mondhatjuk így is..*nevetett Em*
-Oké..*Chan*
-Nevess már! *Vic*
-Nincs kedvem.. hiányzik Nick. *Chan*
-Elhiszem.. Tessék. *mondta Em és Chan kezébe adta a telefonját*
-Mi ez?! *Chan*
-Egy telefon.. Nem látod? *Em*
-Vagyis..minek adtad ide? *Chan*
-Hívd fel! *Vic*
-Nem tudom..*Chan*
-Mit?! Benne van a száma ha elfelejtetted volna, és a pénz nem érdekel. *Em*
-Nem tudom megtenni..ő miért nem hívott?! *Chan*
-Öö..hívott.. *Vic*
-Hogy mi?! *mondta Chan és Em egyszerre*
-Hívott vagy háromszor, de a fürdőben voltál, utána meg aludtál és nem tudta kiszámolni az időeltolódást, és nem tudta mikor fekszel le aludni.. *Vic*
-És nekem miért nem szóltál? *Chan*
-Mert felvettem, és mondta h nem fontos ne zavarjalak ezzel..*Vic*
-De azért elmondhattad volna! *mondta mérgesen Emily*
'csöngettek'
-Ez biztos Adam..mennem kell. Em kölcsön vehetem a kedvenc rúzsodat? *Vic*
-Persze.. addig kinyitom az ajtót. *Em*
-De Vicky-vel van baj, vagy veled?! Adam, Nick jól vannak? Otthon minden okés?! *kérdezte Chanel aggódva*
-Olyan édes vagy.. Nincs semmi gond. *Em*
-Chan, el kéne ugranom Adam-hez..Mindjárt itt van. Nem probléma?! *lépett ki a szobájából Vic.*
-Baj van?! *Chan*
-Chanel. *mondta Vic és leült Chan mellé a kanapéra* nem gondolod, hogy ha esetleg valami baj vagy fontos esemény történne, akkor te lennél az első akinek szólunk?!
-Szóval akkor most hülye vagyok?! *Chan*
-Mondhatjuk így is..*nevetett Em*
-Oké..*Chan*
-Nevess már! *Vic*
-Nincs kedvem.. hiányzik Nick. *Chan*
-Elhiszem.. Tessék. *mondta Em és Chan kezébe adta a telefonját*
-Mi ez?! *Chan*
-Egy telefon.. Nem látod? *Em*
-Vagyis..minek adtad ide? *Chan*
-Hívd fel! *Vic*
-Nem tudom..*Chan*
-Mit?! Benne van a száma ha elfelejtetted volna, és a pénz nem érdekel. *Em*
-Nem tudom megtenni..ő miért nem hívott?! *Chan*
-Öö..hívott.. *Vic*
-Hogy mi?! *mondta Chan és Em egyszerre*
-Hívott vagy háromszor, de a fürdőben voltál, utána meg aludtál és nem tudta kiszámolni az időeltolódást, és nem tudta mikor fekszel le aludni.. *Vic*
-És nekem miért nem szóltál? *Chan*
-Mert felvettem, és mondta h nem fontos ne zavarjalak ezzel..*Vic*
-De azért elmondhattad volna! *mondta mérgesen Emily*
'csöngettek'
-Ez biztos Adam..mennem kell. Em kölcsön vehetem a kedvenc rúzsodat? *Vic*
-Persze.. addig kinyitom az ajtót. *Em*
2013. január 24., csütörtök
47. Ne mondd el!
~Szia cica. *Adam*
~Öö..Szia. *Vic*
~Baj van?! *Adam*
-Áhh..nem érünk rá! *mondta Em és kivette Vic kezéből a telefont.*
-Hangosítsd ki! *Vic*
~Szóval tudsz valakit akitől kutyát lehetne venni vagy kapni?! *Em*
~Van egy srác..szerintem ingyen van. Megkérdezem tőle..Mikorra? És kinek? *Adam*
~Chanel-nek, mára de holnapra legkésőbb! Ja és nem tud róla, ez maradjon is így. *Em*
~Oké..akkor majd visszahívlak. *Adam*
~Köszi *mondta Em vidáman*
~Sziasztok. *Adam*
Kopogtak az ajtón..
-Lányok..nyissátok ki. *kiabálta Chan a lépcsőházból*
-Tedd le. *Vic.*
-Csönd már! Nehogy meghallja. *Em*
-Hello! Kinyitná valaki? *Chan*
-Megyek már..*kiabálta Em*
-Na végre. Lemegyek a boltba, hogy kapj fagyit és az ajtót se nyitjátok ki?! *nézett szúrós szemmel Chan*
-Sajnálom..*Em*
-Na jó..ez tényleg furcsa. Mit titkolsz? *Chan*
-Semmit. *Em hallotta, hogy Vicky közeledik..* Vic meg ne próbálj idejönni!
-Úgy tudtam. *mondta Chan és lepakolta a cuccokat, majd elindult a nappali felé.*
-Chan állj meg! Vic zárkózz be a szobádba! *Em*
-Vic állj meg! *Chan*
-Bocs szivem, de most Emily-nek igaza van. *mondta Vic és beszaladt a szobájába*
-Na jó..most ti nyertetek. *Chan*
Vic. telefonja megcsörrent.
~Szia Adam. Na mi a helyzet?! *Vic*
~Ma este át lehet menni a kutyáért ha a fehér Yorkshire megfelel..*Adam*
~Hű..imádlak. Elviszel? *Vic*
~20 perc mulva Chan-nél vagyok..megfelel? *Adam*
~Tökéletes, köszönöm. Mennem kell szia. *Vic*
~Szia. *Adam*
~Öö..Szia. *Vic*
~Baj van?! *Adam*
-Áhh..nem érünk rá! *mondta Em és kivette Vic kezéből a telefont.*
-Hangosítsd ki! *Vic*
~Szóval tudsz valakit akitől kutyát lehetne venni vagy kapni?! *Em*
~Van egy srác..szerintem ingyen van. Megkérdezem tőle..Mikorra? És kinek? *Adam*
~Chanel-nek, mára de holnapra legkésőbb! Ja és nem tud róla, ez maradjon is így. *Em*
~Oké..akkor majd visszahívlak. *Adam*
~Köszi *mondta Em vidáman*
~Sziasztok. *Adam*
Kopogtak az ajtón..
-Lányok..nyissátok ki. *kiabálta Chan a lépcsőházból*
-Tedd le. *Vic.*
-Csönd már! Nehogy meghallja. *Em*
-Hello! Kinyitná valaki? *Chan*
-Megyek már..*kiabálta Em*
-Na végre. Lemegyek a boltba, hogy kapj fagyit és az ajtót se nyitjátok ki?! *nézett szúrós szemmel Chan*
-Sajnálom..*Em*
-Na jó..ez tényleg furcsa. Mit titkolsz? *Chan*
-Semmit. *Em hallotta, hogy Vicky közeledik..* Vic meg ne próbálj idejönni!
-Úgy tudtam. *mondta Chan és lepakolta a cuccokat, majd elindult a nappali felé.*
-Chan állj meg! Vic zárkózz be a szobádba! *Em*
-Vic állj meg! *Chan*
-Bocs szivem, de most Emily-nek igaza van. *mondta Vic és beszaladt a szobájába*
-Na jó..most ti nyertetek. *Chan*
Vic. telefonja megcsörrent.
~Szia Adam. Na mi a helyzet?! *Vic*
~Ma este át lehet menni a kutyáért ha a fehér Yorkshire megfelel..*Adam*
~Hű..imádlak. Elviszel? *Vic*
~20 perc mulva Chan-nél vagyok..megfelel? *Adam*
~Tökéletes, köszönöm. Mennem kell szia. *Vic*
~Szia. *Adam*
2013. január 13., vasárnap
46. Emily terve:)
-Chan ez volt a legjobb estém Berlinben! *Vic*
-Kár, hogy nem Berlinben voltál. *nevetett Emily*
-Akkor Németben. *Vic*
-Nekem minden estém jó, ha itt vagytok. Szeretlek titeket! Hiányozni fogtok. *Chanel ahogy kimondta ezt elszomorodott.*
-Nem akarsz visszajönni velünk?! Mindent elintézünk és segítünk pakolni. *Vic*
-Ha nem lesz jegy, akkor megpróbáljuk beváltani vagy mehetünk később is. *Em*
-Nagyon aranyosak vagytok, de ti is tudjátok, hogy ez nem fog menni. És pont most, mikor kaptam munkát?! *Chan*
-Akkor is megoldjuk valahogy..*Vic*
-Szeretlek titeket. *Chan*
-Chan van még abból a finom fagyiból?! *Em*
-Persze..miért? *Chan*
-És lemennél nekem a boltba, hogy tudjak hazavinni is? *Em*
-Nyugodtan elvihetitek azt ami itthon van..*Chan*
-Nem.. légyszives menj le a boltba és hozz nekem. *Em*
-De miért olyan fontos neked? *Chan*
-Mert nem akarom, hogy fagyi nélkül maradj..ki fog majd vigasztalni, ha baj lesz?! *Em*
-Rendben megyek. Ez kicsit sem fura *mondta Chan bár a 2. mondatot már halkan..*
-Köszönöm! *kiabálta Em mikor már Chan az előszobában volt.*
-Persze..persze, majd jövök. Sziasztok! *Chan*
-Sziaa. *a két lány egyszerre mondta*
-Na jó..hívd fel Adam-et. *Em*
-Mi? Miért?! *Vic*
-Csak hívd..meg van, hogy mivel segíthetünk Chan magányán. *Em*
-Mivel?! *Vic*
-Hívd már! *kiabált Em.*
-Oké..*Vic*
-Veszünk neki egy kutyát. Akkor azzal fog foglalkozni, és Nick is szereti a kutyákat nem?! *Em*
-Veszünk egy kutyát? *mondta Vic és Adam pont akkor vette fel a telefont.*
-Kár, hogy nem Berlinben voltál. *nevetett Emily*
-Akkor Németben. *Vic*
-Nekem minden estém jó, ha itt vagytok. Szeretlek titeket! Hiányozni fogtok. *Chanel ahogy kimondta ezt elszomorodott.*
-Nem akarsz visszajönni velünk?! Mindent elintézünk és segítünk pakolni. *Vic*
-Ha nem lesz jegy, akkor megpróbáljuk beváltani vagy mehetünk később is. *Em*
-Nagyon aranyosak vagytok, de ti is tudjátok, hogy ez nem fog menni. És pont most, mikor kaptam munkát?! *Chan*
-Akkor is megoldjuk valahogy..*Vic*
-Szeretlek titeket. *Chan*
-Chan van még abból a finom fagyiból?! *Em*
-Persze..miért? *Chan*
-És lemennél nekem a boltba, hogy tudjak hazavinni is? *Em*
-Nyugodtan elvihetitek azt ami itthon van..*Chan*
-Nem.. légyszives menj le a boltba és hozz nekem. *Em*
-De miért olyan fontos neked? *Chan*
-Mert nem akarom, hogy fagyi nélkül maradj..ki fog majd vigasztalni, ha baj lesz?! *Em*
-Rendben megyek. Ez kicsit sem fura *mondta Chan bár a 2. mondatot már halkan..*
-Köszönöm! *kiabálta Em mikor már Chan az előszobában volt.*
-Persze..persze, majd jövök. Sziasztok! *Chan*
-Sziaa. *a két lány egyszerre mondta*
-Na jó..hívd fel Adam-et. *Em*
-Mi? Miért?! *Vic*
-Csak hívd..meg van, hogy mivel segíthetünk Chan magányán. *Em*
-Mivel?! *Vic*
-Hívd már! *kiabált Em.*
-Oké..*Vic*
-Veszünk neki egy kutyát. Akkor azzal fog foglalkozni, és Nick is szereti a kutyákat nem?! *Em*
-Veszünk egy kutyát? *mondta Vic és Adam pont akkor vette fel a telefont.*
2013. január 2., szerda
45. Kirándulás:)
-Chan lassíts már! *Vicky*
-Én mondtam, hogy kényelmeset vegyél fel. *mondta Chan és megállt.*
-Esküszöm ez a legkényelmesebb cipőm! *Vic*
-Na ez a furcsa..*Em*
-Nincs lapos talpú cipőd?! *Chan*
-De van, csak ez kényelmesebb. *Vic*
-Áh, mindent értek. *Em és Chan nevettek*
-Szeretünk. *mondta Chan és átölelte Vicky-t*
-Öhm..oké. *mondta nevetve Vic*
-Amúgy hova megyünk?! *Em*
-A kocsihoz. *Chan*
-Jó messze álltál meg..*Vic*
-De nem úgy értettem. És te is tudod. *Em*
-Mutatok valamit, csak ne késsük le! *Chan*
-Moziba megyünk? *Vic úgy látszik örült volna neki..*
-Nem! *Chan*
Chanel kocsija tényleg elég messze volt..De az a hely is ahova mentek. Kimentek a városból, be egy másikba, majd fel egy hegyre. Nem túl magasra, de elég jó volt a kilátás..
-Ez hihetetlen! Gyönyörű ez a hely. Egyáltalán hol vagyunk?! *Vic*
-Nem mindegy?! Még sose láttam ilyen szépet. *Emily*
-Nick mutatta ezt a helyet még régebben..mindig ide jövök, ha meg akarok nyugodni. És most elég stresszes vagyok..Nem akarom, hogy elmenjetek. Egyedül fogok maradni megint. *Chan*
-Jajj, szívem nem fogsz egyedül maradni! Itt van Adam, és Nick és visszajön. *Em*
-De Adam nem ugyanaz..és amúgy is már csak egy hétig marad itt aztán megy New York-ba vagy hova.. *Chan*
-És a "skype kedd"?! *Vic*
-Neten keresztül nem tudlak megölelni és az nem ugyanaz..*Chan*
-Semmi nem ugyanaz, mint amikor itt vagyunk. Nick itt lesz..*Em*
-Nick-től távol akarok lenni, és ő is csak 5 nap múlva jön haza. Egyedül leszek..*Chan szeme megtelt könnyel.*
-De a modellek sokat utaznak nem? És mi van akkor ha L.A-ben kapsz munkát?! *Vic*
-Nem hiszem, hogy pont oda mennék. Tokió, Párizs meg esetleg New York jöhet szóba.. *Chan*
-De akkor már egy kontinensen lennénk..*Vic*
-Chanel..nem lehet, hogy Nick hiánya miatt érzed magad egyedül?! *Em*
-Nem lehet, biztos.. Te jó ég ezt tényleg én mondtam?! *Chan*
-Igen..te. *Em*
-Adam Los Angeles-be megy.. *Vic*
-Mi?! *Chan*
-Hát mondtad, hogy Adam is elmegy..hát ő nem New York-ba megy hanem L.A.-be. *Vic*
-Király..Akkor csak én maradok itt. *Chan*
-Ez már kezd unalmas lenni..fejezd be! Nem maradsz egyedül. Visszajön Nick, és pár napig nála alszol, vagy ő nálad. Ennyire egyszerű. Addig meg kibírod Adam-mel. *Em*
-Én nem alszok Nick-nél! *Chan*
-Ezt úgy mondtad mint egy ötéves kislány. *nevetett Vic, és Em is mosolygott*
-Akkor ő alszik nálad..*Em*
-Majd meglátom...*Chan*
-Én mondtam, hogy kényelmeset vegyél fel. *mondta Chan és megállt.*
-Esküszöm ez a legkényelmesebb cipőm! *Vic*
-Na ez a furcsa..*Em*
-Nincs lapos talpú cipőd?! *Chan*
-De van, csak ez kényelmesebb. *Vic*
-Áh, mindent értek. *Em és Chan nevettek*
-Szeretünk. *mondta Chan és átölelte Vicky-t*
-Öhm..oké. *mondta nevetve Vic*
-Amúgy hova megyünk?! *Em*
-A kocsihoz. *Chan*
-Jó messze álltál meg..*Vic*
-De nem úgy értettem. És te is tudod. *Em*
-Mutatok valamit, csak ne késsük le! *Chan*
-Moziba megyünk? *Vic úgy látszik örült volna neki..*
-Nem! *Chan*
Chanel kocsija tényleg elég messze volt..De az a hely is ahova mentek. Kimentek a városból, be egy másikba, majd fel egy hegyre. Nem túl magasra, de elég jó volt a kilátás..
-Ez hihetetlen! Gyönyörű ez a hely. Egyáltalán hol vagyunk?! *Vic*
-Nem mindegy?! Még sose láttam ilyen szépet. *Emily*
-Nick mutatta ezt a helyet még régebben..mindig ide jövök, ha meg akarok nyugodni. És most elég stresszes vagyok..Nem akarom, hogy elmenjetek. Egyedül fogok maradni megint. *Chan*
-Jajj, szívem nem fogsz egyedül maradni! Itt van Adam, és Nick és visszajön. *Em*
-De Adam nem ugyanaz..és amúgy is már csak egy hétig marad itt aztán megy New York-ba vagy hova.. *Chan*
-És a "skype kedd"?! *Vic*
-Neten keresztül nem tudlak megölelni és az nem ugyanaz..*Chan*
-Semmi nem ugyanaz, mint amikor itt vagyunk. Nick itt lesz..*Em*
-Nick-től távol akarok lenni, és ő is csak 5 nap múlva jön haza. Egyedül leszek..*Chan szeme megtelt könnyel.*
-De a modellek sokat utaznak nem? És mi van akkor ha L.A-ben kapsz munkát?! *Vic*
-Nem hiszem, hogy pont oda mennék. Tokió, Párizs meg esetleg New York jöhet szóba.. *Chan*
-De akkor már egy kontinensen lennénk..*Vic*
-Chanel..nem lehet, hogy Nick hiánya miatt érzed magad egyedül?! *Em*
-Nem lehet, biztos.. Te jó ég ezt tényleg én mondtam?! *Chan*
-Igen..te. *Em*
-Adam Los Angeles-be megy.. *Vic*
-Mi?! *Chan*
-Hát mondtad, hogy Adam is elmegy..hát ő nem New York-ba megy hanem L.A.-be. *Vic*
-Király..Akkor csak én maradok itt. *Chan*
-Ez már kezd unalmas lenni..fejezd be! Nem maradsz egyedül. Visszajön Nick, és pár napig nála alszol, vagy ő nálad. Ennyire egyszerű. Addig meg kibírod Adam-mel. *Em*
-Én nem alszok Nick-nél! *Chan*
-Ezt úgy mondtad mint egy ötéves kislány. *nevetett Vic, és Em is mosolygott*
-Akkor ő alszik nálad..*Em*
-Majd meglátom...*Chan*
44. Megyünk valahová?!
Adam már vagy fél órája kopogtatott Vic ajtaján..Az ajtó kulcsra volt zárva, Vic pedig, hogy ne hallja Adam-et zenét hallgatott az ágyán fekve..
-Nem fogja kinyitni..*Em*
-Vic..Vic..Vic..*Adam folyamatosan kopogott*
-Kit hívsz? *Em*
-Vicky-t..*Chan*
~Szia Chan..mi van?! *Vic*
~Halkítsd le a zenét, mert nem hallak. *Chan*
~Megvan..szóval?! *Vic*
~Kijönnél? Indulnunk kell lassan..*Chan*
Vic letette a telefont és kinyitotta az ajtót..
-Megyünk valahova?! *Vic*
-Igen meglepetés. *Chan*
-Jó és mit vegyek fel? *kérdezte Em*
-Csinosat és kényelmeset..*Chan*
-Chanel vagy egyik vagy másik..a kettő együtt nem megy! *Vic*
Erre Chanel és Emily elkezdtek nevetni..
-Ha a magassarkú kényelmes akkor azt..farmer, póló és valami pulcsi mert nincs túl jó idő. *Chan*
-Oké..kösz. *mondta Em és bement a szobájába*
-Ja nekem is menni kéne öltözni..*Vic*
-Figyelj..Megnyugodtál már? *Adam*
-Bocs, de mennem kell öltözni..majd beszélünk..*Vic*
-Jó..de..*mondta Adam de Vic becsukta az ajtót.*
-Szerintem most jobb ha hagyod lenyugodni.. Menj el, és este hívd fel. *Chan*
-A bulit nem tehetjük át ma estére?! *Adam*
-Majd küldök egy sms-t ha visszajöttünk, majd megbeszélem velük. *Chan*
-Oké..majd beszélünk, szia! *mondta Adam és kiment az ajtón.*
-Kész vagyok! *szinte ugyanabban a másodpercben lépett ki a szobájából Emily*
-Hú..ez fura volt. *nevetett Chan*
-Nem fogja kinyitni..*Em*
-Vic..Vic..Vic..*Adam folyamatosan kopogott*
-Kit hívsz? *Em*
-Vicky-t..*Chan*
~Szia Chan..mi van?! *Vic*
~Halkítsd le a zenét, mert nem hallak. *Chan*
~Megvan..szóval?! *Vic*
~Kijönnél? Indulnunk kell lassan..*Chan*
Vic letette a telefont és kinyitotta az ajtót..
-Megyünk valahova?! *Vic*
-Igen meglepetés. *Chan*
-Jó és mit vegyek fel? *kérdezte Em*
-Csinosat és kényelmeset..*Chan*
-Chanel vagy egyik vagy másik..a kettő együtt nem megy! *Vic*
Erre Chanel és Emily elkezdtek nevetni..
-Ha a magassarkú kényelmes akkor azt..farmer, póló és valami pulcsi mert nincs túl jó idő. *Chan*
-Oké..kösz. *mondta Em és bement a szobájába*
-Ja nekem is menni kéne öltözni..*Vic*
-Figyelj..Megnyugodtál már? *Adam*
-Bocs, de mennem kell öltözni..majd beszélünk..*Vic*
-Jó..de..*mondta Adam de Vic becsukta az ajtót.*
-Szerintem most jobb ha hagyod lenyugodni.. Menj el, és este hívd fel. *Chan*
-A bulit nem tehetjük át ma estére?! *Adam*
-Majd küldök egy sms-t ha visszajöttünk, majd megbeszélem velük. *Chan*
-Oké..majd beszélünk, szia! *mondta Adam és kiment az ajtón.*
-Kész vagyok! *szinte ugyanabban a másodpercben lépett ki a szobájából Emily*
-Hú..ez fura volt. *nevetett Chan*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)