63. Akkor legyen így.

-Igen, szeretlek. De folyton kétségeim lesznek, hogy más fiúk..és nem lehetek ott. *Adam*
-Nem bízol bennem?! *Vic*
-De bízom..csak látom milyen szép vagy, és akármennyire is szeretsz a bunkókat nem tudod lerázni..*Adam*
-Drágám ismerem Los Angeles-t.. Mindenhol ismerek pár jófej srácot, aki megvéd az ilyenektől. *Vic*
-De ha ilyen történik akkor elmondod ugye?! *Adam*
-Minden nap beszélni fogunk és mindent elmondok..megnyugodtál? *Vic*
-Nem..De kicsit jobb. Miért veszed ilyen könnyen a dolgot? *Adam*
-Mert Chanel is itt lakik..*Vic*
-De ő más..vele nem jársz. *Adam*
-Emily és Nick sem jártak..minden nap beszéltek..*Vic*
-Ez sem ugyanaz.. *Adam*
-Fejezzük be. *Vic*
-Nem fejezzük be, minden nap tele leszek kétségekkel.. *Adam*
-Akkor szakítsunk. *mondta hidegen Vic*
-Nem bánnád? *Adam*
-Ha nem bírsz ki egy kis távolságot, akkor nem éri meg. Szingliként jöttem, és úgy is megyek el. *Vic*
-Akkor szingli vagy. Szia. *mondta Adam és kiment a szobából*
-Nem érdekel..nem hiányzik. Nem kell! *mondogatta magának Vic*
-Hova szaladt Adam? *Chan*
-Gondolom kerülte a kínos beszélgetést..*Vic*
-Miről beszélsz? *Chan*
-Azt mondta neki nem megy a távkapcsolat..mondtam, hogy akkor szakítsunk. Beleegyezett és elment. *Vic*
-Komplett idióta..*Chan*
-Az. Mennyi az idő? *Vic*
-Van egy órád elkészülni.. Tudok segíteni? Bármiben! *Chan*
-Nem kell..mindjárt végzek. De köszönöm. Emily készen van már? *Vic*
-Vic nem kell ezt csinálnod..ne tereld a témát róla..Beszélj róla nyugodtan. *Chan*
-Nincs mit beszélni róla.. Ahogy te sem akarsz Nick-ről, úgy én sem akarok róla. *Vic*
Chanel telefonja megcsörrent..
-Kellett emlegetned. *Chan*
-Ezt, hogy érted? *Vic*
Chanel Vic felé fordította a telefon kijelzőét.
-Mit akarhat?! *Vic*
Chanel felvette a telefont..