-Köszönöm, köszönöm, köszönöm! *Vicky még mindig nagyon boldog volt*
-Nincs mit, megérdemled. *Chan*
-Nem kell végignéznetek, ha nem akarjátok. *Vicky*
-Oké, felmentem. *Emily megfordult és indulni készült, mikor Chan megfogta a kezét*
-Ne viccelj, szívesen végig nézzük veled. *mosolygott Chan*
-Persze. Csinálok kukoricát. Kezdjétek el nélkülem nézni, onnan is látom. *mondta Em és a konyha felé mutatott*
-Nyugodj meg, megvárunk. *Chan*
-Igaza van! *Vicky*
-Remek, akkor sietek. *Em*
Amíg Vicky betette a filmet a lejátszóba, Chanel odasétált Emily-hez.
-Miről akartál beszélni velem? *Chan*
Emily Vicky-re nézett, aki még mindig a lejátszóval szenvedett.
-Itt volt Adam. *mondta halkan Emily*
-Hol itt? *Chan csodálkozva nézett*
-Itt, Vicky-nél. *Em*
-Hogy mi? Vicky és Adam kettesben? *Chan*
-Nem. Az ajtó előtt várt és Vicky el akarta küldeni, már kiabált. *Em*
-Kész van már az a kukorica?! *Vicky hátra nézett*
-Egy pillanat. Inni kérsz? *Em*
-Igen, bármit csak haladjunk. *Vicky*
-Hogyhogy itt volt? Beszéltél vele? *Chanel*
-Mondtam neki, hogy hívjon fel holnap. *Em*
-Engem? *Chanel*
-Engem. *Em*
Chanel elővett egy tálat a szekrényből és a pultra tette. Kinyitotta a hűtőt és kivette a tejet.
-Minek? *Chan*
-Kíváncsi vagyok, hogy mit akar. *Em*
-Vissza kapni Vicky-t. Nem arról volt szó, hogy jobb neki nélküle? *Chan*
-Ezt nem mi döntjük el.. Ha csalódni akar, akkor tessék. Majd megtanulja. Addig is boldog lesz. *Em*
-Mikor lettél ilyen kegyetlen? *Chan*
-Nem óvhatjuk meg minden pasitól. Emlékszel mi volt mikor 15 éves voltál? Tudtad jól, hogy még szerelmes Vicky-be te viszont direkt elhitetted vele, hogy te is szereted. *Em*
-Em az egy bűnöző volt! *Chanel észrevette, hogy ezt kicsit hangosan mondta, közelebb hajolt Emily-hez és suttogva folytatta* Megbeszéltük, hogy ezt nem hozzuk fel soha! Mind követtünk el hibákat.
-Megtettem, nem vagyok kegyetlen, de jobb, ha tapasztalja. *Em*
-Ebben megegyezhetünk.. *Chan*
-Akkor?! Holnap akarsz vele találkozni? Vagyis beszélni? *Em*
-Nem. Hagyj ki engem ebből. *Chanel kiöntötte a tejet egy pohárba és tett bele kakaóport és egy kiskanállal kevergette*
-Értettem. Látom nem örülsz neki. *Em*
-Nem kellene beleavatkozni a kapcsolatukba. *Chan elindult a kanapé felé*
-Ugyan már.. minden kapcsolatnak kell egy kis segítség. *Em*
-A hármunk barátságához sem kellett.. *mondta Chanel halkan*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése