-Na ne..*Chan*
-Chanel szivem légyszives engedj be. *Nick*
-Hah..arra várhatsz..Tűnj innen! *mondta és becsukta az ajtót.*
-Ne csináld ezt..*Nick*
-Mit ne csináljak?! te roh*dt szemét. menj már innen.*Chan*
-Ezt ne csináld.. ne ordítozz! A szomszédaidnak nem kell hallaniuk a beszélgetésünket. *Nick*
-Nem hallhatnak semmit hiszen nem is beszélgetünk..Menj haza! *kiabálta Chanel az ajtó másik oldalán álló Nick-nek.*
-Nem adom fel nyisd ki az ajtót és hallgass meg..*Nick*
-2 percet kapsz..de felesleges próbálkoznod..*mondta Chan és kinyitotta az ajtót*
-Oké..szóval, nem csaltalak meg. a csaj egy tapadós liba. Egy bulin mászott rám..viszont teljesen megértem ha nem akarsz megbocsátani nekem..csak azt akarom hogy tudd szeretlek még most is és szeretni foglak ezután is akárhogy döntesz. És tudom hogy már rég le kellett volna ráznom de akármit mondok nem érdekli. Sosem veszem neki fel a mobilt és nem is tudom honnan szerezte meg a számomat. Eszembe se jut más lányokra nézni érted?! Csak téged szeretlek. *Nick*
-Befejezted?! *mondta totál közömbösen Chanel*
-Igen..*mondta Nick*
-Akkor mehetsz is. *Chan*
-Megyek..*Nick*
Chanel becsukta az ajtót, megfordult majd lecsúszott a földre és sírva fakadt..Emily megjelent az előszoba ajtóban és meglátta Chanel-t.
-Mi történt? ki volt az? *kérdezte Em és leült ő is a földre.*
-Nick..*mondta Chanel és berohant a szobájába*
Mikor Emily utána akart menni megint csengettek..
-Szia..képzeld találkoztam Adam-mel ő segített mert amugy totál lejárattam magam..*mondta Vic és bement konyhába folytatta volna de Emily közbe vágott..*
-Nick itt volt..Chanel meg sír. Hánykor lesz az interjúja?! *Em*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése