24.Nick híre.

*Emily szemszöge*

'Hol van a kulcs? Óh istenem nem igaz..Áh...Itt kell lennie. Végre!'
Kinyitottam az ajtót, bementem a konyhába és letettem a táskámat..Bementem a fürdőbe, leszedtem a sminkem és szétszedtem a hajam..Elindultam a szobámba, hogy átöltözzek, de mikor Chanel ajtaja mellett mentem el sírást hallottam..Azt hittem Nick-nél alszik, vagy csak hazakísérte..vagy mivan?! kopogtam majd benyitottam.
-Hé..szia. *mondtam Chanel-nek*
-Szia. *szipogta és kicsit visszafogta a sírást*
-Mi történt? *kérdeztem*
-Hát..Nick-nél voltam. *mondta és megint elkezdte a sírást*
-Hé.nyugodj meg. *mondtam és megöleltem.*
-De..Nick megcsal engem?! *kérdezte*
-Mi?! Ez hülyeség..*mondtam, bár egyáltalán nem tudtam miről beszél.*
-Nem..nem az! Felhívta valami r*banc és mikor én szóltam bele letette.*Chan*
-Lehet hogy csak téves szám volt. nem?! *mondtam*
-Nem..biztos hogy nem. *mondta és hátradőlt az ágyon*
-És mit mondtál Nick-nek?! vagyis mi történt? *kérdeztem, mert már kicsit lenyugodott*
-Hát..Ő a fürdőben volt, és nem hallotta. nem tudom mit reagált, mert levelet irtam neki hogy hazamegyek és ne jöjjön utánam. *mondta és megint felült*
'Csörög a telefon'
-A tied? *kérdeztem*
-Nem tudom..Igen. Nick az. *mondta..miközben felvette a mobilját, majd visszatette az asztalra.*
-Nem kéne megbeszélnetek?! *kérdeztem*
-NEM! *Chan*
-Akkor aludj, mert nem vagy jó formában..*mondtam*
-Aha.oké..jóéjt. *mondta majd lefeküdt az ágyra*
-Jóéjt szivem. Aludj jól. *mondtam majd kimentem a szobájából*
Elég fura..Nem tudtam elképzelni Nick-ről hogy megcsalja Chanel-t. Egyszerűen nem ment, Ő nem olyan..nem igazán akarok beleavatkozni de lehet hogy jobb lenne ha felhívnám Nick-et. Vagy nem. lehet hogy csak rosszabb lenne?!
'Chanel telefonja megint csörgött.'
Már aludt..bementem a szobájába és halkan kijöttem a telefonjával. Megint Nick volt az..Felvettem.
-Szia..Chan már alszik Emily vagyok *mondtam*
-Szia. Hogy van Chanel? vagyis mit csinált mikor hazaértél? *kérdezte..aggodalommal a hangjában*
-Hát..izé..öhmm..mondjuk hogy nincs feldobva. *nem akartam megmondani neki, hogy sírt, és teljesen össze van törve..*
-Elmondta mi történt? *kérdezte*
-Igen..hallottam arról a csajról..*mondtam*
-Nagyon elrontottam érted?! Ezt nem így akartam teljesen félreértette a dolgot..*mondta*
-Mit lehet félreérteni ezen?! már ne is haragudj mert bírlak, de ezt mégis hogy képzelted?! Chanel-re nem gondoltál? Tudod most milyen szomorú szegény?! Fel fogtad mit érez? *beleordítottam a telefonba*
-Igen..tudom. És nagyon sajnálom. De..valamit elmondanál neki?! *kérdezte*
-Mit?! *kérdeztem*
-Valamit már napok óta el akarok mondani neki..*Nick*
-Mit? *már nagyon érdekelt.*
-Hát..én holnap délután New York-ba utazom. Nem hiszem hogy egyhamar visszajövök.. *Nick*
-Ezt eddig miért nem mondtad el neki? És miért mész oda? *kérdeztem..megint haragudtam rá*
-Mert..nem tudom. Azért megyek mert az unokahúgomra kell vigyáznom. Megmondod neki?! *kérdezte*
-Meg, de nem hiszem hogy most hallani  akar rólad bármit is.. Azért megpróbálom. *mondtam*
-Köszönöm szia..jó éjszakát. *mondta*
-Szia..nekedis. *mondtam majd letettem*