-Emily te is látod Nick-et, vagy csak annyira hiányzik, hogy már képzelődök?! *Chan*
-Hidd el szivem! *Nick*
-Emily! Már félek..*mondta Chan és felállt a kanapéról*
-Chanel ne szórakozz. *Emily*
-Szerintem mindjárt elájulok. *Chan*
-Tudom, hogy jól nézek ki, de azért nem kell elájulni. Tudod ez csak egy mondás. *Nick*
-Neked mióta van ilyen nagy arcod?! *Em*
-Bocs New York megváltoztatja az embert..*Nick*
-Semmi gond édes. *mondta Chan majd közelebb ment Nick-hez*
Nick átölelte Chanel derekát.
-Miért jöttél vissza? Csak 4 napja mentél el. *Chan*
-Hiányoztál. *mondta Nick és megcsókolta Chanel-t*
-Óh..*Em*
-Már nem haragszol?! *Nick*
-Rád nem tudnék soha. *Chanel*
Emily pont jónak érezte az alkalmat, hogy megnézze hol van Vic. Lement a ház elé és keresni kezdte Adam kocsiját.
-Bocsi, de volt egy kis gond..*mondta Vic és gyorsan lépkedett Emily felé a kutyával a kezében*
-Milyen gond?! És hol van Adam? *Em*
-Bepisilt *mondta és a kutyára nézett* Nem tudom. Egyszerre indultunk el, de lassan sétál. *nevetett Vic*
-Oké, Nick és Chan fent vannak és szerintem el vannak egymással, szóval megvárhatjuk. *Em*
-Vagy nem is kell várni..ott jön. *Vic*
-Szia Em. *Adam*
-Hello. *Em*
-Felmegyünk?! *kérdezte Vicky*
-Persze..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése