46. Emily terve:)

-Chan ez volt a legjobb estém Berlinben! *Vic*
-Kár, hogy nem Berlinben voltál. *nevetett Emily*
-Akkor Németben. *Vic*
-Nekem minden estém jó, ha itt vagytok. Szeretlek titeket! Hiányozni fogtok. *Chanel ahogy kimondta ezt elszomorodott.*
-Nem akarsz visszajönni velünk?! Mindent elintézünk és segítünk pakolni. *Vic*
-Ha nem lesz jegy, akkor megpróbáljuk beváltani vagy mehetünk később is. *Em*
-Nagyon aranyosak vagytok, de ti is tudjátok, hogy ez nem fog menni. És pont most, mikor kaptam munkát?! *Chan*
-Akkor is megoldjuk valahogy..*Vic*
-Szeretlek titeket. *Chan*
-Chan van még abból a finom fagyiból?! *Em*
-Persze..miért? *Chan*
-És lemennél nekem a boltba, hogy tudjak hazavinni is? *Em*
-Nyugodtan elvihetitek azt ami itthon van..*Chan*
-Nem.. légyszives menj le a boltba és hozz nekem. *Em*
-De miért olyan fontos neked? *Chan*
-Mert nem akarom, hogy fagyi nélkül maradj..ki fog majd vigasztalni, ha baj lesz?! *Em*
-Rendben megyek. Ez kicsit sem fura *mondta Chan bár a 2. mondatot már halkan..*
-Köszönöm! *kiabálta Em mikor már Chan az előszobában volt.*
-Persze..persze, majd jövök. Sziasztok! *Chan*
-Sziaa. *a két lány egyszerre mondta*
-Na jó..hívd fel Adam-et. *Em*
-Mi? Miért?! *Vic*
-Csak hívd..meg van, hogy mivel segíthetünk Chan magányán. *Em*
-Mivel?! *Vic*
-Hívd már! *kiabált Em.*
-Oké..*Vic*
-Veszünk neki egy kutyát. Akkor azzal fog foglalkozni, és Nick is szereti a kutyákat nem?! *Em*
-Veszünk egy kutyát? *mondta Vic és Adam pont akkor vette fel a telefont.*