1.Bevezetés:3

A repülőtéren sosincs megállás..az emberek búcsúzkodnak a családtagjaiktól, szomorkodnak mert lekésték a gépet, szaladnak hogy elérjék a hamarosan induló járatokat. Chanel csak azt érezte hogy a gyomra mogyoró nagyságúra rándul össze miközben a menetrendet olvasgatta. Nagyon nehéz ez most neki, de érzi hogy új életet kell kezdenie egy másik kontinensen, egy másik országban, egy másik városban. Talán így teljesülni fog az álma és dolgozhat modellként. Itt hagyja Los Angeles-ben a szüleit és a barátait. A tudat hogy a két legjobb barátnője 2 hónap múlva utána mennek, hogy lássák hogy boldogul, kissé megnyugtatta, de így is nehéz. Már otthon elbúcsúzott mindenkitől, így most egyedül állt itt. És már látta is..a gépe 10 perc múlva felszáll, sietnie kell. Viszlát L.A. 4 óra múlva Helló Berlin.

                                                       *1 évvel később*

Gyönyörű szép napsütéses reggelre ébredt. Nagyon boldog volt..holnap lesz a 21. születésnapja és egy hatalmas party-t tart majd. De előtte még ki kell választania a ruháját, a cipőjét, és még egy csomó tennivalój van a buli megszervezésében. Sietett a reptére mert jöttek a barátai; Vicky és Emily. Imádta őket. Szerencsére nem csak ők segítenek majd, hanem a legcukibb fiú a világon aki ráadásul a pasija is. Minden tökéletes lesz.
'beült a kocsiba és elindult a repülőtérre'
Amint meglátta a két lányt sikítva szaladt feléjük. Ami elég viccesen nézhetett ki mert általában magassarkúban volt és egy csomó bőröndöt és táskát kellett átugrania mire odaért hozzájuk.
-Úristeeeen! El sem hiszem hogy itt vagytok!*Chanel*
-Mikor utoljára láttalak még rövid szőke hajad volt..ez sokkal jobban áll *Vicky*
-Jól nézel ki..sokat változtál, de csak jó irányba..van már munkád, és mivan Nick-el? El sem hiszem, hogy megint itt vagyok.. Már párszor voltam itt, de mindig más látvány fogad.  *Emily*
-Köszönöm lányok. Igen, ti is máshogy néztek ki mint 2 hónapja, a skype-kedden nem is így szoktatok ki nézni. *Chan nevetett*Mindent elmondok hazafelé a kocsiban...